Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
Az alispáni jelentés felett megindított vita ezzel befejeztetvén, a közgyűlés a jelentést tudomásul veszi, sajnálatát fejezi ki a kormánybiztost ért támadás felett és a kormánybiztost, továbbá a vármegye alispánját bizalmáról biztosítja. [•••] ZMLIV. 402. a. Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai, közgyűlési jegyzőkönyvek, 2951/1920. sz.jkv. 1. 66. Budapest, 1920. április 14. Részlet dr. Hegedűs György45 letenyei képviselő' parlamenti beszédéből T. Nemzetgyűlés! Két nagy csillag ragyog most a magyar égen. Az egyik a hazaszereteté, a másik pedig a kereszténységé. (Úgy van! bal felől.) Az idő visszaterelte ezt a nemzetet a mentőútra, a lelkekbe visszatért az elüldözött kereszt, a megromlott gondolkozásmódba beleszívódott újra a krisztusi tan ereje, szükségessége (Igaz! Úgy van! bal felől.) és nyílegyenesen indult el ebben az országban útjára a keresztény világnézet, hogy életpírt adjon a nemzet arcára. (Éljenzés és taps a baloldalon és jobb felől.) Ezért ez a keresztény kurzus, t. Nemzetgyűlés, nem az, aminek nagyon sokan szeretnék látni, nem lidércfény. Nem. Ez a lelkek vágyódása. Olyan, mint a tik- kadt föld szomja az eső után. Ez egy megmaradási lehetőség, mint halnak a víz. Egy látási, mozgási terület, mint madárnak a levegő. Mert, t. Nemzetgyűlés, sötét éjszakáinkban csak ez a keresztény világnézet vethet fényt a mi egünkre. Ez mutathatja meg nekünk az utat a történelem útvesztőiben. Ez a keresztény kurzus nem egy kenetteljes ellágyulás, hanem egy fegyver, egy harciasságra biztató óriási löket, amelyben az igazságnak ereje feszül az igazságtalanság és bűn ellen. (Élénk helyeslés és taps.) 45 Dr. Hegedűs György ügyvéd, újságíró. Az 1920-as nemzetgyűlési választáson került be a parlamentbe, a Kisgazdapárt képviselőjeként a letenyei választókerületből. A következő, 1922-es választáson is mandátumot szerzett szélsőjobboldali, antiszemita programmal. 1925-ben váratlanul hunyt el, egy választási gyűlésen lett rosszul és kapott agyvérzést. 1920 és 1922 között Zala megye legnagyobb példányszámú lapjának, a Zalai Közlönynek volt a főszerkesztője. Szemlélete, ahogy ez ebből a beszédből is kitűnik, szélsőséges és antiszemita. Pártjából is azért lépett ki 1921-ben, mert nem értett egyet a Kisgazdapárt és Nagyatádi Szabó István kompromisszumokon alapuló, liberális politikájával, radikális lépéseket és intézkedéseket követelt elsősorban a falusi parasztság érdekében. 1920 és 1922 között az Ébredő Magyarok Egyesülete nevű szélsőjobboldali szervezet társelnöki, illetve alelnöki tisztét is betöltötte, ennek vezetőjeként többször vett részt országos körúton, ahol nagygyűléseken és egyéb rendezvényeken szólalt föl. 215
