Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

A zsidóság az ószövetségben az egy igaz Istenben való hit megőrzője volt. Sajnos napjainkban az nem így van. A neológia pusztítja az orthodoxiát, s a neológ zsidó az már inkább szabadelvű, észelvű, anyagelvű, gyakorlati atheista, aki nem sokat törődik az egy Istennel. Többet ér neki az uzsora, a rebach, a jólét, a lánckereskedelem az Istennél, a zsinagógánál. Az orthodox zsidók maguk érzik ezt legjobban és épp oly kevéssé büszkék a neológjaikra, mint mi a névleges keresztényekre, akik nem ismerik a templomot, meg a gyóntatószéket. Ennek a szellemében atheista zsidóságnak nagyok a bűnei a nemzeti eszme és a kereszténység ellen. Az ne tévesszen meg senkit, hogy nem a „zsidó" jeligével rontottak nekünk. Jöttek ellenünk, mint szabadkőművesek, demokrata vezérek, újságírók, drámaírók, a szabadelvűség tanárai, bőrzespekulánsok. Jöttek ellenünk száz és ezer alakban. Nem tagadhatjuk, hogy sok esetben asszisztáltak a névleges, címzetes keresztények, de ezeket is a romboló zsidó szellem rontotta meg. Ez a szellem már nem a Jehovának a szelleme, hanem a Béliáé.37 Ezek ellen a titkos társaságokba tömörült rontópálok ellen megy most a küzdelem, hogy többé döntő szóhoz ne jussanak ennek a keresztény nemzetnek az életében. Ok képviselik Szent Ágoston szerint a világ városát. Az Isten városának alapkőrakása volt a Friedrich miniszter dörgő nyilatkozata: Keresztény Magyarországot akarunk. Azóta a keresztény renaissanceot nem lehet politikák keretébe szorítani. Ma Magyarországon keresztény Magyarországot akarni, egy a politikával, jobban mondva a politizálás egyet jelent a kereszténység védelmével.

Jodl professzor a modem gondolkodás előharcosa azt írja: „Nem az a mai kor feladata, hogy vallásossá tegye az embereket, hanem műveltté tegyen, hogy a műveltséget minden osztályban és állásban terjessze. A haladó emberiség jelszava nem lehet a vallás, hanem az etika." Természetesen olyan etikát ért, melynek alapjait nem Isten parancsai képezik, hanem emberi törvények, melyeknek csak emberi tekintetekből engedelmeskedünk. A mai kor azt tartja, hogy az Én független kifejlődése nem lekötöttség, hanem a személyiség kiélése. Azt mondják, a sasnak nem azért vannak szárnyai, hogy megkötni engedje magát, a növénynek nem azért vannak rügyei, hogy soha ki ne pattanjanak. Innen magyarázható az, hogy a külső tekintély minden beavatkozását az emberi cselekvésbe jogtalannak minősítik. Aki a keresztény világnézet híve, az nem gondolkodhatik így, mert jaj annak, aki a fölforgatást tartja rendnek és szabadságnak. Jaj volna annak a bolygónak, amely pályáját szerencsétlen korlátozásnak tekintené és elhagyná azt, hogy teljes szabadsággal keringhessen. Szabadon menne tönkre. Jaj a vonatnak, amely elhagyja vágányát. Szabadon rohan a katasztrófába. A kereszténytelen szellem, mely a kommunizmusban tombolta ki magát kedve szerint, szintén leállította Magyarországot azokról a vágányokról, amelyeken ezer éven át haladt. Ezért

37 Belial az Ótestamentumban a gonoszság és a pusztulás megtestesítője.

208