Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

„Az őrizetbe vétel kérdésében mindenkor az őrizetbe veendő egyén kihallgatása és az egyidejűleg beszerzendő egyéb bizonyítékok mérlegelése után a főszolgabíró illetőleg az államrendőrség hatásköre alá tartozó területen az illetékes rendőrkapitány, mint elsőfokú rendőri hatóságok határoznak. A főszolgabíró a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a rendőrkapitány az illetékes kerületi főkapitánysághoz köteles 24 óra alatt, esetleg küldönc útján is az ügyiratok kapcsán indokolt előterjesztést tenni, amely hatóságok az őrizetbe vétel kérdésében végleg határoznak."

„Az őrizetbe vétel kérdésében határozni hivatott bármely fokú rendőri hatóság nemcsak feljelentést, hanem a köztudomás szerint megállapított ténykörülmények alapján is hivatalból köteles eljárni."

„Ahol az őrizetbe vétel ideiglenes gyűjtőtáborokban történik, az előállításhoz szükség esetén a rendelkezésre álló karhatalom is igénybe vehető."

II. A Nagyméltóságod által f. évi augusztus hó 20-án 194/rés. szám alatt kiadott rendelet is azt hangsúlyozza, hogy az internálás célja az állambiztonság vitális érdekeiből folyik prevenció, nevezetesen annak biztosítása, hogy a kommunista uralom, amely a magyar nemzeti állam létalapját gyökerében megrendítette, s az országot erkölcsi, kulturális és különösen gazdasági téren a tönk szélére sodorta, többé életre ne kelhessen. Ebből kifolyólag internálással, mint előzetes rendőri intézkedéssel meg kell akadályozni, hogy az állam biztonságára, mint a társadalmi békére és nyugalomra valamint az egyéni, személy és vagyonbiztonságra egyaránt veszélyes kommunista érzelmű egyének nemzetrontó és társadalomellenes működésüket szabadon űzhessék, illetőleg tovább folytathassák és ki kell zárni még a lehetőségét is annak, hogy a kommunista agitáció, vagy szervezkedés történhessék. El kell tehát távolítani a hazafias társadalomból mindazokat, akik annak elpusztítására törekszenek.

Ezen a Nagyméltóságod idézett rendeletében lefektetett elvek szem előtt tartásával egy konkrét esetből kifolyólag a következő kérdés volna Nagyméltóságod által eldöntendő:

A zalaegerszegi törvényszék gyorsított ügyekben eljáró ötös tanácsa egy előzetes letartóztatásban volt vádlottat azért, mert Zalaegerszegen a kommunista uralom idején kommunista nyomtatványokat és iratokat üzletszerűen terjesztett, a BTK. 172. §-ába ütköző és az 1912. te. LXIII. te. 19. §-a szerint büntetendő cselekmény miatt a BTK 92. §-ának alkalmazásával az előzetes letartóztatással kitöltöttnek vett 3 (három) heti fogházra ítélt és azonnal szabadlábra helyezett.

Az elítélt az 1/int. oszt. 1919. sz. körrendeletben előírt eljárás céljából az illetékes rendőrhatóságnak nem adatott át.

A Nagyméltóságod által kibocsátott 194/rés. 1919. sz. körrendelet értelmében „azok, akik a letűnt kommunista rendszer ideje alatt a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményeket követtek el, letartóztatandók és az illetékes államügyész198