Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
ejtéséig is minden korlátozás és fennakadás nélkül szabadon gyakorolhassák, amennyiben az nem irányul a fennálló állami és társadalmi rend ellen és nem veszélyezteti a közbiztonságot. Kötelezze erre Méltóságod az összes polgári hatóságokat a leghatározottabban azzal, hogy panasz esetén a legszigorúbb vizsgálatot lennék kénytelen foganatba venni az ezen rendelkezéseket megszegő tisztviselők ellen. Kérem végre Méltóságodat, hogy e rendelkezésnek hatósága területén szerezzen érvényt bárkivel szemben is. Siófok, 1919. október 9-én. Pallavicini György Dunántúli központi kormánybiztosság ZML Zala vármegye főispánjának bizalmas iratai, 13/1919. 42. Zalaegerszeg, 1919. október 9. Főispáni jelentés dr. Brigievics Károly volt főispánról 7/biz. fi. 1919. Bizalmas! Nagyméltóságú Beniczky Ödön Belügyminiszter Úrnak, Budapest Dr. Briglevics Károly zalavármegyei árvaszéki ülnököt Windischgraetz herceg, volt közélelmezési miniszter annak idején Temesvárra közélelmezési kormány- biztos helyettessé rendelte ki. Ezen kirendelés tartamára Zalavármegye törvény- hatósági bizottsága nevezettnek szabadságidőt engedélyezett. A Délvidéknek szerb megszállása után dr. Briglevics hazajött, de ülnöki állását nem foglalta el, ellenben a Károlyi kormány belügyminiszterével, Nagy Vincével folytatott többrendbeli tárgyalás után, és miután a miniszter utasítására a személyével szemben erős ellenszenvvel fellépő nagykanizsai szocialistákkal és azok vezérével, Schneff asztalos legénnyel - később kommunista kormánybiztossal - megegyezett, nekik behódolt. Bosnyák Géza volt zalai főispán felmentése után folyó év februárjában Zalavármegye kormánybiztos főispánjának neveztette ki magát, és mint ilyen f. év március 22-ig működött, amikor is a közhatalmat nyilvános és ünnepélyes keretek között a vármegyei direktóriumnak átadta s ugyan163
