Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
sem lett volna annyi haszna belőle, mely a hozott nagy áldozatokat és a rettenetes vérvesztést kiegyenlítette volna. A függetlenségi és a 48-as párt széjjelválásakor egy kis csoport gr. Károlyi Mihály alatt kivált az anyapártból; a kiválás fő oka az volt, hogy gr. Károlyi Mihály és pártja nyíltan vallották magukat antant barátoknak és legélesebben támadtak a német szövetséget. Emiatt egy ízben, mint képviselőnek16 erős összeütközésem is volt Károlyival a ház folyosóján. Mindenkinek szabadságában áll véleményt mondani arról, hogy vajon helyes volt-e részünkről a német szövetség, de csak a háború befejezése után. Mert akkor, amikor hős katonáink, fiaink távol idegen földön élet halál harcot vívtak az antanttal szemben, akkor azok mellé állni, kik ellenségeink, azt megengedhetőnek nem tartottam, sőt akkor megérteni sem tudtam; ma azonban tudva gr. Károlyi hazaárulását meg tudom érteni. Ez a párt, akkor amikor hazánk a legnagyobb veszélyben volt, elkerülve a parlamentben létező pártokat, szoros szövetségbe lépett a parlamenten kívül álló nemzetközi szocialistákkal és radikálisokkal. Gr. Apponyi, gr. Andrássy nem egyszer figyelmeztette Károlyit végzetes lépésére, de a hatalomra vágyás elvette még azt a kevés józan eszét is, amivel bírt, mert a következmények megmutatták, nála a hatalom elérése volt a fő, ha az ország belepusztul is. Kiküldött a frontra embereket azzal a küldetéssel, hogy izgassák a katonákat arra, hogy tagadják meg az engedelmességet feljebbvalóiknak, s tegyék le a fegyvert s tették ezt akkor, amikor köztudomású volt, hogy két hét alatt az olaszok tették volna le a fegyvert és mi egy nagyon előnyös békét nyerhettünk volna el.17 A hosszantartó háború már maga is természetszerűleg idegessé, elégedetlenekké tette katonáinkat, ehhez hozzájárult a rossz élelmezés, és ezek mind könnyen elősegítették gr. Károlyi gonosz tervének megvalósulását. Mikor látta, hogy sikerült kint a fronton a fegyelmet meglazítani, akkor megcsinálta az októberi forradalmat néhányad magával, amelyben az igazi hazafiakból senki sem vett részt, s amelyhez a becsületes népnek semmi köze sem volt, s amely forradalom volt az első lépés az ország tönkretevésére. Katonáink önkényesen otthagyták azt a rengeteg sok felszerelést, hadianyagot elleneink szabad prédájául, amelynek értékét számokban kifejezni ma alig lehet, de az bizonyos, hogy ez a veszteség több milli- árdra rúg. A hadsereg teljesen felbomlott, tönkre ment, amelyért a felelősség Ká- rolyin kívül az alkoholista Lindert18 az ő hadügyminiszterét terheli elsősorban. Nagyon hamar reá jöttek ők is, hogy katonaság nélkül egy állam nem állhat fent, de akkor már hűséges szövetségesük a szocialisták nem engedték meg egy 16 Lásd a 11. sz. táblázatot. 17 Ez nem felel meg a valóságnak, Károlyi ugyanis nem küldött a frontra háborúellenes izgatókat, az olaszok pedig, bár hadseregük valóban összeomlóban volt, mivel francia segítséget kaptak, nem kötöttek volna különbékét. 18 Linder Béla a Károlyi kormány hadügyminisztere. 148
