Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
Zalaegerszeg, 1919. augusztus 21. Boschán Gyula, az izraelita hitközség elnöke és Pehm József apátplébános vitája a városi közgyűlésben a Zalamegyei Újság antiszemita cikke miatt [...] Üdvözölte a polgármester az egybegyűlt képviselőtestületet, örömének adott kifejezést, hogy az elmúlt romboló rendszer összeomlása után ismét a törvényes alapon nyugvó intézményt, a képviselőtestületet látja együtt. Ismertette a város vezetőségének és egész tisztikarának az erőszakos uralom alatt átélt szenvedéseit és ezzel szemben viselkedését, magatartását. Örömmel állapítja meg és igazolja, hogy a város tisztikara - két tag kivételével - becsülettel teljesítette kötelességét, s minden igyekezete az volt, hogy a terroruralom szenvedéseit és anyagi pusztításait a város polgárságától lehetőleg távol tartsa és enyhítse. Saját személyes működéséről nem nyilatkozik, annak bírálatát a képviselőtestületre bízza. Kéri jelentését tudomásul venni. Szólásra jelentkezett Boschán Gyula képviselő: Tekintetes Polgármester Úr! Mélyen tisztelt Képviselőtestület! A polgármester úr ajkairól elhangzott szavak, melyekben nagy súlyt fektetett arra, hogy városunkban a polgárok közti egyetértést ápolni, a békét és a rendet, úgy mint eddig, ezentúl is egész egyéniségének latba vetésével fenn akarja tartani, mindnyájunkra nagyon megnyugtatóig hatottak. Ezen szavak után talán felszólalásom tárgytalanná válnék, ha csak hálás köszö- netünknek kifejezést adni nem kívánnék és e tekintetben úgy vélem az egész képviselőtestület érzelmeit tolmácsolhatom. Ha ennek dacára is türelmüket kikérem, teszem ezt azért, hogy megmondjam, mi volt felszólamlásom indoka és rámutassak azon sűrű sötét felhőkre, melyek a láthatárt még mindig elborítják. Bizonyára sokan lesznek Önök közt, akik egy szénbányát meglátogattak. Az ember úgyszólván a föld gyomrába száll le egy pislogó mécs világánál, lépten-nyomon bongófákba, törmelékekbe ütközik, s a rossz szellőztetés folytán a fojtó gázok a keblére ülnek és majdnem a megfulladás veszélyének van kitéve. Az ember törekszik e pokolból megszabadulni, s türelmetlenül várja, hogy az Isten szabad ege alá kerülve az üdítő friss levegőt magába szívhassa. Ilyen helyzetben voltunk fájdalom mindannyian 4 és V2 hónapon át a kommunizmus rettentő terrorja alatt, sőt még rosszabb helyzetben, mert a testi szenvedésekhez még a lelki szenvedések is járultak, mert meg voltunk támadva vallási, 31. 140
