Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

A fogolytáborból igényelt nagyobb mennyiségű anyag ellenében kívánt élelmiszer külön megállapodás tárgya.

Testvéreink! Elvtársaink!

Ne hallgassatok gonosz lelkű konkolyhintőkre, a dolgozó világrendtől ijedező henyélők rémmeséire.

Egyesüljetek! Az egyenlőség és munka jegyében épülő új világrend kiépítésére! Erre törekszünk, ezért küzd végsőkig a proletár, s ha összefogtok, győzni is fog! Úgy legyen!

Kelt Zalaegerszegen, 1919. évi július hó 15-én.

Városi munkástanács Intéző Bizottsága ZML V. 1607. Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, 7393/1919.

25.

Nagykanizsa, 1919. július 24.

Márai Sándor újságcikke a Zala-Népakaratban11

Levél a Dunántúlról

Fabick, a Prohászka-kastély, hat Habsburg, meg egy vak zongorista.

Fabicknál lakom, az ő vendége vagyok itt Székesfehérváron. Pesten ismerik Fabickot, a nevét nem kell magyaráznom.12 Az első és a második forradalomban ismerték meg, szikár, napsütött, erős matrózteste mindenütt ott volt, ahol tömeg, vajúdás, botrány és forradalom készült. Faj- és valláskülönbség nélkül általában minden gyűlést széjjel vert, amelyet feleslegesnek tartott. Az események igazolták, neki volt igaza. Névleg a katonatanács alá tartozott, igazában pedig sehová.

11 Márai Sándor életrajzából ismeretes, hogy a Tanácsköztársaság időszakában újságíróként dolgozott. Ahogy az itt közölt, eddig ismeretlen cikkéből látható, az ekkor mindössze 19 éves fiatalember nézeteit romantikus szemlélet, a forradalmak iránti vonzódás jellemezte, ugyanakkor az írásból már kibontakozó írói tehetsége is jól kivehető.

12 Helyesen: Fabik Károly, 1890-ben született Nagykanizsán. A háború idején a haditengerészetnél szolgált, 1918 februárjában részt vett a cattarói matrózlázadásban. 1918 novemberében térhetett haza Nagykanizsára, ahol a forradalom vívmányainak védelmében egy 120 fős félkatonai különítményt szervezett és vezetett. Alakulata 1919 januárjától Budapesten tevékenykedett, többször csapott össze szélsőjobboldali tüntetőkkel (az ÉME és a MOVE csoportjaival). A Tanácsköztársaság időszakában egysége rendteremtéssel foglalkozott, az országot járva az ellenforradalmi megmozdulásokat számolták föl. A kommün bukása után emigrált, az 1930-as évek végén a Szovjetunióban tűnt el, valószínűleg kivégezték.

129