Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939

Grósz, Mayer, Kaiser, Obersohn). Elsősorban kereskedésük révén emelkedtek a vagyonos polgárok közé, köztük láthatóak a legrégebbi, már a 18. században itt élt családok leszármazottai, akik az izraelita hitközséget megalapították (Boschán, Gráner, Mayer és Kaiser famíliák). Az ő családjaikban már gyakrabban láthatunk más hivatásokat és kereseti forrásokat is (ügyvéd, orvos, földbirtokos). E családok­nál figyelhető meg, hogy több generációjuk is szerepel a teljes listákon, a Boschán családból Boschán Gyula mellett apja, Boschán József kereskedő is virilis polgár volt. Több generációval és sok taggal képviselteti magát a Gráner família; Géza és Adolf mellett az utóbbi apja, a szintén orvosként dolgozó Mihály, valamint Grá­ner Jakab és Lipót kereskedők nevei olvashatók a virilisek között. Elasonlóan né­pes volt a Kaiser család is, melynek valamennyi tagja: Kaiser József, Zsigmond, Emil és Albert földbirtokosként szerepelt. A város izraelita polgárai már 1849-ben három fővel képviseltették magukat a városi tanácsban; mindhárom tanácstag a később virilist adó családokból került ki (Kaiser, Fischer és Mayer).33 A következő, hasonlóan jelentős csoportba a régi zalai köznemesi családok leszármazottai tartoznak (Skublics, Thassy, Szigethy, Háry, Isoó, Árvay, Derva- rics, valamint a szűkebb listán nem szereplő Udvardy, Csák, Háczky, Hajós, Deák, stb.).34 A Zalaegerszegen élő nemesi családok elődei döntően a 19. század folya­mán költöztek be a városba. Amíg ugyanis a 18. században az egerszegi nemesek aránya mindvégig állandó és viszonylag alacsony maradt (4 százalék), addig a 19. század első felében számuk megháromszorozódott, és 1845-ben már megha­ladta a város népességének 8 százalékát.35 E családoknak is több generációja, illet­ve tagja látható a listákon. Foglalkozásaik jellemzőek, többnyire tisztviselők, ügy­védek és földbirtokosok. Végigtekintve hivatásaik listáján, az is látható, hogy bizonyos vezető közéleti-közhatalmi és politikai pozíciókat igyekeztek kisajátítani. Pályáikat jól reprezentálják a Skublics és Árvay famíliák tagjai: a listákon Skub­lics Ödön zalaegerszegi járási főszolgabíró, Skublics Imre közjegyző és Skublics Zsigmond földbirtokos szerepel, a másik családot pedig Árvay Lajos vármegyei tiszti főügyész (majd alispán), Árvay István és Árvay László ügyvédek képvise­lik. A Szigethy família listán szereplő tagjai közül is ketten - Antal és Elemér - ügyvédek, utóbbi felesége pedig özvegyként házbirtokos. Thassy Kristóf földbir­tokos, vármegyei tiszti főügyész, 1939-ben kormánypárti országgyűlési képviselő. A virilisek között szerepel még testvére, Thassy Gábor vármegyei tiszti főorvos. Csák Károly vármegyei tiszti főügyész, 1926-tól haláláig kormánypárti országgyű­lési képviselő. Udvardy Vince gimnáziumigazgató, fia, Jenő városi tiszti ügyész, Isoó Ferenc és Lajos ügyvéd, János orvos, stb. 33 Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. (Zalaegerszegi füzetek 6.) Zalaegerszeg, 2000. 23-24. p. 34 A nemesi összeírásokban szereplő családok. ZML Nemesi összeírások, 1845. 35 Lásd Kapiller Imre e kötetben közölt tanulmányát. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom