Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939
A harmadik, a fentiekhez képest jóval kisebb csoportba a városban megtelepedett, a 18-19. században főként német nyelvterületről érkezett családok leszármazottai tartoznak. Legjellemzőbb példát az Ausztriából betelepült Fangler család szolgáltatja, akik ugyan nincsenek a legtöbbet szereplők között, de a család három tagja is szerepel a listán (Fangler Mihály, János és Gyula); ők kereskedőként tevékenykednek. A másik példa e csoporthoz a Kaszter család (Sándor és Ödön), tipikus gyógyszerész família, az apa, Sándor a legtöbbet szereplő virilisek között is látható. Végül a harmadik jellemző példa az Eitner család, ahol az apa, id. Eitner Sándor a városhoz közeli 2000 holdas birtokán gazdálkodott, fia azonban már a városba költözve téglagyárat üzemeltetett, cement és mészkereskede- lemmel foglalkozott. A név hangzása alapján valószínűleg ide sorolható Handler István is, akinek származását nem sikerült felderíteni. A családról annyi tudható, hogy az 1840-es években a városban jól menő kereskedést folytatott, ugyanis 1848-ban a zalai honvéd önkéntesek felszereléséhez a vasat Handler István (és Gráner Lipót) vaskereskedőtől szerezték be.36 Handler István, vélelmezhetően a virilis Handler apja, 1848-ban háztulajdonos volt, 1849-ben pedig a városi tanács tagja lett.37 38 Ez a csoport ugyan kisszámú, de néhány tagja sok éven keresztül őrizte helyét a virilisek között. Végül a negyedik, az említések számát tekintve legvegyesebb csoportba a régóta itt élő, magyar származású, de nem nemesi eredetű - kisiparos és földműves - családok felemelkedett tagjai, a „mezővárosi polgárok" leszármazottai tartoznak. Legismertebb képviselőjük a listavezető Czinder István, akinek apja Zalaegerszeg nagyközség utolsó városbírája volt, egyébként hivatását tekintve szűrszabó mester, és Paslek Lajos nagygazda, egyben gyógyszertár-tulajdonos, aki az 1920-as években a Zalaegerszegi Gazdakör elnöki tisztét is betöltötte, régi egerszegi család leszármazottja. E csoport legszélesebb körét a virilisek között a város néhány jobb módú nagygazdája alkotja (Balha Sándor, Bedő Károly és Vendel, Horváth György, Kondor József, Kosa György, Vizsy György, Zsuppán Gergely). Csoportjuk nem számarányát, hanem az említések számát tekintve a legkisebb, a helyi gazdálkodók ugyanis csupán egy-két évre kerültek fel a listákra az 1920-as évek elején. Fontos megemlíteni, hogy ezek a gazdák mind korábban, mind az évtized második felétől a városi képviselőtestület választott tagjai között foglaltak helyet. A zsidóság magas aránya a város virilis polgárai között nézetünk szerint egyértelműen összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a megyeszékhely lakossága szinte kizárólag a feudális kötöttségeitől csak a 19. század közepén felszabadult, színmagyar, katolikus népességből állt,33 amelynek öröklött rendies élethelyzete és látásmódja nem hatott ösztönzőleg egy gazdasági vállalkozás, vagy nagyobb 36 Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben. (Zalaegerszegi Füzetek 5.) Zalaegerszeg, 1998. 71. p. 37 Foki Ibolya 12., 22. p. 38 Zalaegerszeg 1848-ig a szombathelyi püspökség mezővárosa volt. 187
