Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között
mégis kimondták a Dicsőség Sztálinnak Tsz megalakulását.6 Az eleinte igencsak bukdácsoló tsz - mint arra fentebb céloztunk - a város mezőgazdaságában, még inkább a város gazdaságának egészében betöltött meglehetősen marginális szerepéhez képest, nagyságrendekkel hangsúlyosabb figyelmet kapott a helyi politikában. A propagandát is magában rejtő túlértékelés, „túlgondoskodás" azonban nem hozta a várt eredményeket. A nem túl sikeresen működő tsz, lényegében a vizsgált korszak egészében inkább taszítólag hatott az egyéni gazdákra, megerősítve őket az egyéni gazdálkodás útjának helyességét illetően. A mezőgazdasághoz hasonlóan az ipari szektorban is a tulajdonviszonyok átrendeződése volt az első lépés a változások útján. Különbség az előbbi ágazathoz képest, hogy itt ez a folyamat időben elnyújtottabban jelentkezett, bár a tulajdonosok döntési szabadsága a kötött gazdálkodás miatt nem kevés csorbát szenvedett. A negyvenes évek közepén, második felében Zalaegerszeg alig rendelkezett ipari üzemekkel, amelyek voltak, azok pedig alig lépték túl a kisipar kereteit. Ezért sem az államosítás háború utáni első hullámai, sem pedig az 1948 tavaszán lezajlott újabb akció - amikor a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemeket vették állami tulajdonba - nem érintették a várost. A tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokat megelőzően történtek bizonyos szervezeti átalakulások, köszönhetően az ekkoriban megjelent új formációnak, az ipari szövetkezetnek. Még alapvetően magánkezdeményezésként, 1946. június 27-én alakult meg Hegyi Kálmán, Szablics Rezsőné és a Galvani Kft. műhelyeire alapozva, több más magániparos részvételével, a nem túl hosszú életű Zalai Gépipari Szövetkezet.7 Valamivel életképesebb volt - bár az „álszövetkezet" vádját később erre is rásütötték - a Zalai Népbútor Szövetkezet, amely valószínűsíthetően szintén 1946-ban vagy 1947 elején jött létre.8 Az ekkoriban „gründolt" ipari szövetkezetek közül egyedül az 1947. november 12-én - a személyénél fogva politikailag is megfelelő - Nátrán János vezetésével alakult Zalaegerszegi Cipészipari Munkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete maradt hosszabb távon is talpon. Az 1947. január 12-én alapított Zalaegerszegi Építőipari Munkások Szövetkezetének ügye már egy külön gondolati egységbe tartozik. 1949 második felében már tudott dolog volt, hogy vagy még az év végén, de legkésőbb a következő év elején, az első ötéves tervvel összhangban nagy építkezések indulnak Zalaegerszegen. Ekkor már megkezdődött a néphadsereg új laktanyájának építése, beígérték a ruhagyárat és más üzemeket, valamint lakásokat. Ennek tükrében a városi és a megyei (párt)vezetés célszerűnek látta, hogy egy megyei léptékű, komoly, önálló építőipari vállalat alakuljon zalaegerszegi székhellyel. Az eddig lezajlott 6 ZML MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Mezőgazdasági ir. 2. ő. e., Zeg. Városi Tanács (VT) ir. 812-238/1950. 7ZML Zalaegerszeg megyei város polgármesterének (Zeg. m. v. polgm.) ir. 10.048/1947. 8 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 675/1949.; MDP Zeg. V. Biz. ir. 2. fcs. Ipari ir. 19. ő. e. 217
