Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században
Arra nézve, hogy a 19. század előtt milyen mérvű volt a városban az ingatlanforgalom, források hiányában nem tudunk választ adni. 1800-tól azonban a városi tanács külön ingatlanforgalmi jegyzőkönyvet vezetett; ez négy vaskos kötetet számlál 1860-as évek közepéig.25 Ez idő alatt mintegy hétezer transactiot jegyeztek fel, éves átlagban mintegy 80-120-at. A bejegyzések tartalmazzák az adott ingatlan jellegét (ház, szántó, legelő), az aktus mibenlétét (adás-vétel, csere, örökség, zálog), az ingatlan helyét (a házak esetében az utca adott korban használatos nevét, a szomszédokat, mezőgazdasági ingatlan esetében a közkeletű dűlőnevet, a szomszédok neveit), a szerződő felek nevét, foglalkozását, jogállását, illetve az adott ingatlan árát. Ennek a hatalmas mennyiségű adatnak a feldolgozása sok tekintetben bővíthetné a 19. századi városról kialakított képünket. Magam csak arra vállalkozhattam, hogy két évtized adatait megvizsgálva a városban élő nemesekről kapjak információkat. 1817 júniusa és 1827 júniusa közt csupán a városban lévő házak forgalmát vizsgáltam, illetve azt, hogy ezen belül a nemesek milyen arányt képviselnek, 1834 novembere és 1844 novembere közt pedig az összes olyan szerződést, ahol legalább az egyik szerződő fél nemes volt. Az első esetben 10 év alatt összesen mintegy 800 contractus született. Az ösz- szes ügylet mintegy hatodrésze (szám szerint 133) a városban lévő ház, vagy házhely tulajdonosváltását rögzítette. 39 esetben volt, valamelyik szerződő fél nemes, vagyis az ügyletek 30 százalékát nemesek bonyolították. A házakért kifizetett összegek a néhány száz forinttól a 6000 forintot meghaladó összegig terjedtek, az épület helyétől, építőanyagától, állagától, nagyságától függően. A legtöbb pénzt egy épületért nemes Simon József táblabíró fizette ki Boldogfai Farkas János táblabírónak a vármegye curiális háza előtt lévő lakóházáért 1824. március 20-án (azért a házért, amelyet egyébként Boldogfai uram még 1817-ben váltott magához örököstársaitól). Az ügylet Simon táblabíró úrnak 6200 forintjába került.26 Ugyancsak jelentős összegeket költött egerszegi házvásárlásra Festetics László gróf. 1824. március 20-án 4000 forintért, azaz 100 aranyért vásárolta meg Sümeghy Józsefnek a vármegyeház szomszédságában lévő házát.27 Az egy évvel később, 1825. szeptember 9-én kelt szerződés értelmében Horváth Ferenc volt főjegyzőtől vette meg az előző évben vásárolt ház melletti lakóépületet 4000 forintért,28 újabb egy év múlva, 1826. április 8-án pedig e két, már tulajdonában lévő ház melletti telket a rajta lévő épülettel a vármegye curiális háza 25 „Zalaegerszegh Város Protocolluma külső belső Fundusok eladásárul és vevésérül de Anno . ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 735.1. köt. 1800. márc. 1 - 1817. máj. 18.; No. 737. II. köt. 1817. jún. 26. -1834. szept. 11.; No. 747. III. köt. 1834. nov. 14. - 1847. márc. 31.; No. 757. IV. köt. 1847. április 10. -1867. júl. 7. Az egyes kötetekben a bejegyzések egyes számmal kezdődnek. 26 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 737.491. (bejegyzési) sz. 1824. márc. 20. 27 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 737.490. sz. 1824. márc. 20. 28 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 737. 622. sz. 1825. szept. 19. 38
