Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Szakács László: Fejezetek a zalaegerszegi erdők történetéhez a középkortól 1990-ig
A magpergető mellett 120 holdon faiskolát létesített, ahol több millió példányban nevelték a különböző erdei fák csemetéit. A XX. század elejére Magyarország legnagyobb erdészeti csemetekertjévé fejlesztették. Faragó Béla császári és királyi udvari szállító címet kapott Ferenc József uralkodótól. Üzemének nagyságát jelzi, hogy 1911-ben 200 fővel dolgozott a magpergető és a csemetekert. A létszámba beletartoztak az idénymunkások és a beszállítók is.115 Halála után hosszú ideig az özvegye vitte tovább a céget. 1932-ben már azt írták, hogy Magyarország legrégibb és legnagyobb erdészeti mag és csemete nagykereskedése a Faragó cég. A hazai igényeken felül zömmel nyugati exportra szállítottak.116 Az 1903-ban az Országos Erdészeti Egyesületnél, nagy áldozatkészséggel létrehozott 6000 koronás alapítványából, évente három erdőtiszti vagy erdőőri árva részesült segélyben. Faragó Béla a végrendeletében 2000 koronával növelte az alapítványt. Faragó hosszú időn keresztül segítette az Erdészeti zsebnaptár kiadását is. Ez nagy népszerűségnek örvendett, és Faragó-féle naptárként emlegették.117 1907-ben a pécsi országos kiállításon díszfenyőkért és fajburgonyáért díszoklevéllel (Grand Prix) tüntették ki. A kolozsvári és bukaresti kiállításon is díjat kapott; ő végezte az utóbbi helyen a magyar pavilon környékének parkosítását, ahová 70 fajta fenyőt ültetett.118 1894-ben 200 koronát adományozott az egerszegi zsinagóga felépítésére.119 Zalaegerszeg környéken Faragó Béla terjesztette el a különleges fafajokat (vörösfenyő, duglászfenyő, nordmannfenyő, havasszépe-azálea). A zalaegerszegi Alsóerdőn, valamint Besenyő, Botfa és Csácsbozsok erdeiben még ma is látni e példányokat. Sokat tett az egerszegi kertészeti kultúra kialakításáért. Rendszeresen írt a szakmai lapokba, ahol ismertette a legfejlettebb német, svájci mag és csemetetermelési módszereket, beszámolt a várható magtermésről és saját tapasztalatairól.120 A Faragó cégből fejlődtek ki a későbbi híres - részben országosan is jegyzett - egerszegi kertészetek; Neumayer János, Kocsondy János és Horváth Endre vállalkozásai. Külön ki kell emelni Szűcs László kertész faiskoláját, amely a mai Város- gazdálkodás Vállalat központi helyén működött. Magyar Dezső zalaegerszegi 115 Káli Csaba: Zalaegerszeg a századfordulón - a számok tükrében. In: Zalaegerszeg évszázadai. 324. p. 116 EL 1932. IV. füzet II. 117 Erdészeti zsebnaptár 1883-1919 évre. 118 Az Erdő 1908. II. évf. 1. sz. 22. p.; EL 1906. 575. p. iw Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállító terem) építéstörténete. In: Zalai Múzeum 13. Zalaegerszeg, 2004.236. p. 120 Főbb művei: Erdészeti magtermési jelentés. In: EL 1898-1905.; A szárazság és a rovarok okozta károk a csemetekertekben. In: Magyar Erdész, 1904. 220. p.; A bukaresti kiállítás. In: EL 1906. 574-576. p. Irodalom: Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Zalaegerszeg, 2005.86. p. (Szakács László szócikke.) 267
