Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Vándor László: Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján
felében a templom közelében a püspök udvarházát is fallal és árokkal veszik körül. Ez a tulajdonképpeni egerszegi vár, amelynek részletesebb megismerésére egészen 1568-ig kell várnunk; ebből az évből ismerjük a vár első leltárát.5 Ennél kissé részletesebb az 1572. évi inventárium,6 számunkra azonban az 1587. évi leltár az első igazán fontos forrás, hiszen itt találkozunk először a vár épületeivel. Megtudhatjuk belőle, hogy a várnak kettős kapuja van, és a kapu felett is található helyiség. Megismerjük a négy sarokbástyát, úgymint a Külső kapu fölötti bástyát, a Nap enyészetről való felső bástyát, a Szenes bástyát, a Porkoláb bástyát, valamint a vár egyetlen jelentősebb épületét, a püspöki kúriát, a kastélyt. Érdekes információt adnak a kúria épületére vonatkozó megnevezések, úgymint „Hymes Zoba", „Az Ur Zeness háza", a „Palota", a „Zámtartó szoba", „Karai Benedek szobája", stb.7 Az 1597. február 3-i leltár szerint is kettős kapuja van a várnak, hiszen az első kapu és „Az kapu keózetth" [között] szerepel. A kapu feletti helyiséget itt is megemlítik. A bástyák közül három van megnevezve: Porkoláb, Szenes és Konyha felett való bástya. A kastély helyiségei kissé más elnevezéssekkel itt is előfordulnak. Számos pince mellett szó esik a konyháról, és egy kútról az udvaron.8 1601 decemberében Kondoray György udvarbíró összeállította az egerszegi vár, város és tartozékai urbáriumát. Ennek a várra vonatkozó része az előzőekkel jórészt összecseng, azonban kevésbé részletes. A bástyák közül pl. csak a Szenes nevűt említi.9 Az egerszegi vár életében Kanizsa 1600 őszén történt török kézre kerülése hozta a legjelentősebb változást. A mélyen a külső végvári lánc mögött elhelyezkedő erődítményből hirtelen fontos vár lett, s rövid időn belül az új végvári lánc legfontosabb tagja. Bizonyosra vehetjük az 1600 utáni jelentős építkezéseket, annak ellenére, hogy ennek forrásanyagát még nem ismerjük. 1601-ben a király elrendelte a zalai várak, köztük Egerszeg erősítését.10 Valószínűleg ezek az 1601 után épített palánkbástyák kerültek igen rossz állapotba az 1640-es évek végére, illetve az 1650-es évek elejére. Kerpachich István egerszegi várkapitány levelezéséből tudjuk, hogy 1647 októberében az egyik elöre5 Magyar Országos Levéltár (MOL) E 156. Magyar Kamara Archívuma. Urbaria et Conscriptiones Fase. 76. No. 17. (Iványi Béla gyűjtése. Göcseji Múzeum Adattár 77.) 6 MOL E 156. Fasc. 77. No. 13. (Uo.) 7 MOL E 156. Fasc. 46. No. 74. (Uo.) Közli: Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. században. (Zalaegerszegi Füzetek II.) Zalaegerszeg, 1976. 35-41. p. 8 MOL E 156. Fasc. 76. No. 17. (Uo.) 9 MOL E156. Fasc. 46. No. 77. (Uo.) '°MOL E 21. Magyar Kamara Archívuma. Benignae Resolutiones 1602. júl. 27. 20
