Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Bilkei Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században
a forrásanyag akkor fog bővülni, ha a magyar középkorkutatás elkezdi a Hunyadiak, illetve a Jagellók kora okleveles anyagának feltárását. Természetesen további fontos új eredmények várhatók a régészeti kutatásoktól is. Mind az írott források hiánya, mind a meglevők feltáratlansága az oka, hogy jelen írás is csak mozaikkockákat tud bemutatni Egerszeg középkori történetéből. Megjegyzendő, hogy a továbbiakban Egerszeg alatt, a mainál természetesen jóval kisebb területet értünk. A középkorban egyébként a mai Zalaegerszeg köz- igazgatási területén, ami a XIX. század végétől kb. egy évszázad alatt alakult ki, 23 falu létezett. Egerszeg középkori települése keleten és északon a Válicka és a Zala folyók, mint természetes határok, délen és nyugaton pedig Besenyő és Óla faluk, mint mesterségesen kijelölt határvonalak között feküdt.4 Talán a legtöbb adattal településünk birtokosairól, illetve azok változásairól rendelkezünk. Amikor Egerszeg neve először bukkant fel írásban Egurszug alakban, az illető oklevélből a településről még nem sokat tudunk meg.5 Az oklevél arról tudósít, hogy a veszprémi káptalan 1247-ben nyolc zalai helyiség kápolnáinak jövedelmét a veszprémi püspök joghatósága alá rendelte. Egerszegen ekkor Mária Magdolna tiszteletére szentelt templom állt, a település birtokosa pedig a Ják nemzetség volt.6 A Ják nemzetség 1266-ban vesztette el Egerszeget, amikor IV. Béla király a települést a veszprémi egyháznak adományozta. A dolognak az volt az előzménye, hogy a király egyszer 4 márka súlyú arany kelyhet adott a veszprémi egyháznak lelki üdvéért, amit azonban az akkori püspök, Zlaudus halála után unokaöccse, Márton comes (ispán) elvitt azzal a 120 márkával együtt, amelyet viszont a püspök hagyott a káptalanra. A király az elrabolt értékekért cserébe Márton comes Egurzug nevű birtokát adta veszprémi egyháznak.7 A püspök nem sokáig élvezhette háborítatlanul új birtokát, mert már 1291-ben a Nyugat-Dunántúl kiskirályainak nevezett Kőszegi család egyik tagja, János mester erőszakosan elfoglalta.8 Két évvel később a veszprémi egyház prépostja megismételte a Kőszegi János mester elleni panaszokat a fehérvári káptalan előtt.9 Feltételezhető, hogy a Kőszegi család azért vetett szemet Egerszegre, mert a település ekkor már viszonylagos gazdagságával kiemelkedett a környező falvak köJVándor László: Adatok Egerszeg középkori topográfiájához. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1997. (a továbbiakban: Zalaegerszeg évszázadai) 99-132. p. 5 Vas Megyei Levéltár Dl. 1033. 6 Rácz György: Egerszeg első említése 1247-ből. In: Zalaegerszeg évszázadai 67-98. p. (a továbbiakban: Rácz György 1997.) 67-98. p. 7 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban: VÉFL) Egerszeg 1., Zala vármegye története. Oklevéltár I-II. köt. (Szerk. Nagy Imre - Véghely Dezső - Nagy Gyula) Bp„ 1886-1890. (a továbbiakban: ZO) I. köt. 48-49. p. nr. 37. «ZOI. köt. 101-102. p. nr. 70. 7 ZO I. köt. 110. p. nr. 77. 10
