Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939
tődő rétegek szerepe. A második tényező alatt a település városi szerepkörökkel való ellátottságát értjük, így például a közigazgatásban betöltött szerepét (megye- székhely funkció), az oktatásban való részvételét (gimnázium, egyetem), illetve az infrastrukturális beruházások kiépítettségét és színvonalát (pl. vasúti csomópont). Ezek hangsúlyos szerepe jelentősen képes alakítani a város foglalkozásai struktúráját. A magyar társadalomfejlődés sajátosságaiból eredő hatásokra - csupán a fenti települések tapasztalatainál maradva - több példát hozhatunk. Egyfelől ismeretes, hogy korszakunkban a mezőgazdaságból származó jövedelem kiemelkedő társadalmi presztízzsel járt együtt, amelyet hordozói könnyen tudtak konvertálni egyéb előnyökre (igazgatótanácsi tagság, politikai pozíciók, stb.). így ez a réteg tartósan meg tudott ragadni a virilisek között, sőt a politikai körülmények eredményeként, reprezentációját - a gazdasági folyamatoknak ellentmondva - még növelni is tudta az 1930-as években. A másik fontos észrevétel e kérdés kapcsán, a vidéki, városi társadalom vagyonos értelmiségi csoportjainak egyoldalúsága. Az ügyvédek és részben az orvosok kiemelkedően magas aránya, a szak- és kreatív értelmiség szinte teljes hiánya a magyar polgárosodás felemás voltára utal. Ráadásul ezt a képet tovább rontja, hogy ezen értelmiségi csoportok java része sem csupán a hivatásából tudta megszerezni kiemelkedő jövedelmét, hanem a kétszeres beszámítás és más, kiegészítő jövedelmek segítségével érte el a virilitás határát. Végül a harmadik jellemző tünet az ipari tőkések szerepével kapcsolatos: e szerint a városuk piaci lehetőségeinek kereteit meghaladó tőkét felhalmozó vállalkozók további befektetéseikkel jellemzően elhagyták településüket, és más, nagyobb városba (Budapest, Bécs) költöztek. Zalaegerszeg esetében is ezt tette a virilis listát 1931 és 1934 között vezető építési vállalkozás vezetője, Grósz Győző, aki az évtized második felében már Budapesten tevékenykedett. Visszatérve a zalaegerszegi virilisekhez, a következő táblázat segítségével ismerkedjünk meg a legtöbbet szereplő személyek csoportjával: 7. táblázat: A zalaegerszegi virilis listán leghosszabb ideig szereplő személyek Név Foglalkozás Előfordulások száma Idő intervallum Czinder István Ügyvéd 42 1882-1925 Boschán Gyula Ügyvéd 39 1885-1924 Schütz Sándor Divatáru-kereskedő 37 1882-1924 Löwenstein Jakab Gabona-kereskedő 37 1904-1931 Löwenstein Ignác Gabona-kereskedő 37 1904-1931 Deutsch Ferenc Bőrkereskedő 36 1885-1927 Büchler Jakab Bőrkereskedő 36 1886-1923 184
