Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Csomor Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első felében
ságában fekvő házat, „mely árvízben eldűlt, általadta örökben 13 forintokban Deák Katalinnak",24 mely házhelyen új házat építettek. Az árvíz után nagy ingatlanforgalom figyelhető meg. A házak újjáépítéséhez pénzre volt szükség, ezért a károsultak nagy része szántóföldek, kertek, rétek és egyéb ingatlan javak eladásából, vagy zálogba adásából származó jövedelméből tudta csak az ingóságaiban esett kárt helyrehozni. Két évvel az árvíz után 364 házat írtak össze a városban; ha ehhez hozzászámítjuk a nemesek házait, azt mondhatjuk, hogy az 1795-ös árvízben az egerszegi házak 10 százaléka összeomlott, és 50 százalékában keletkezett ki- sebb-nagyobb kár. Míg a járványok és az időjárási csapások csak bizonyos időszakokban veszélyeztették a lakosságot, pusztító munkájukat nem emberi tevékenység nyomán kezdték. Ezzel szemben a tüzet naponta használták, így a korabeli elemi csapások között a tűzvész sajátos helyet foglal el. Kő, vagy téglaépület kevés volt a városban, a házak többsége gyúlékony építőanyagból készült: a náddal, szalmával fedett házak vályogból, fából épültek, ezért a háztüzek nemegyszer várostü- zekké szélesedtek. Korszakunk tűzvészei emberi figyelmetlenségből, gondatlanságból, illetve szándékos gyújtogatásból adódtak. A kisebb tűzesetekről nem maradtak fenn sem leltárak, sem részletes beszámolók - Sebők Samu25 szerint azok is elégtek - csak a jegyzőkönyvek figyelmes olvasása közben bukkanunk rá egy-egy adatra, ahol utalás történik a tűzkárt szenvedettek adójának mérséklésére. Ilyen módon értesülünk az 1744., 1745., 1766., 1769. és 1790. évi tűzesetekről. A XIX. század első felében a „vörös kakas" öt alkalommal „szállt le" a városra. 1805. június 7-én, 1807. november 19-én, 1822. szeptember 24-én, és a már ismert 1826. évi kettős tűzvész formájában, amely július 18-án, majd másfél hét múlva, július 29-én történt. Az első három eset emberi mulasztás, a két utóbbi viszont gyújtogatás következménye volt. Az 1805. június 7-én Heininger Mihály fésűs házában keletkezett tűz következtében két óra alatt hamuvá lett a város nagy része; 206 ház vált a mohó lángok áldozatává. A keletkezett kárt 213.705 forintra becsülték az összeírok. A legnagyobb veszteség, 7000 forint az uradalom házát, a püspöki vendégfogadót érte, megsemmisültek a fogadóban boltokat bérlő zsidók ingóságai is, 1000-4000 forint becsértékben. Leégett a városban élő zsidók imaháza, elégett a rabbi, Rosentheier Izsák könyvtára. Az elégett könyveket 800 forintra, a zsinagógában keletkezett kárt 4500 forintra becsülték. Az iratok között fennmaradt a fogadóban bérlő Kruisz János 2191 forint 36 krajcár becsértékű kárleltára, melynek tartalma a következő volt: 1. 150 mérő zab, amely a padláson elégett 375 forint, 2. 75 mérő rozs 300 forint, 24 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 375. Ingatlanforgalmi jegyzőkönyv. 25 Zalaegerszeg város régi levéltárát 1902-ben Sebők Samu rendezte. 75
