Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Csomor Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első felében
Csömör Erzsébet: JÁRVÁNYOK, ELEMI CSAPÁSOK ZALEGERSZEGEN A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Zalaegerszeg a XVIII. században lassan fejlődő és gyarapodó mezőváros. A lakosság többnyire zsuppfedeles, füstöskonyhás vályogházakban él. A várossá való fejlődés felé a század elején megindult építkezések adnak nagyobb lendületet, ekkor épülnek Zalaegerszeg jelentősebb középületei. A vár helyén megépül a megyeháza, a régi templom helyén a plébániatemplom, a katonák beszállásolására pedig a kvártélyház. A mai Arany Bárány helyén áll az uraság vendégfogadója, vele átellenben a városháza egyemeletes épülete. A század végén, 1790-ben a források mindössze 13 utcát sorolnak fel, és a XIX. század első harmadában, 1826- ban is csak 30 utcából áll a város. Lélekszáma 1793-ban 2303,1828-ban 3116. A falusias környezetnek megfelelően az itt élőkre falusias életmód jellemző. A tárgyalt korszak járványos betegségei és a korabeli elemi csapások - árvizek, tüzek - Zalaegerszeg lakóit sem kímélték. A zsúfoltságnak és a köztisztaság hiányának tulajdoníthatóan országos méretű járványokat okozó himlő, vagy ahogyan akkoriban nevezték „tehénhimlő" a legrettegettebb betegségek egyike volt. A betegség elleni védőoltást 1813-ban királyi rendelettel kötelezővé tették,1 törvényi szabályozására majd csak 63 év múlva, 1876-ban, a közegészségügy rendezéséről alkotott törvénycikk keretében kerül sor.2 A rendeletet megelőzően Zala megyében több sikertelen kísérlet történt a himlőoltás bevezetésére, azonban ha nem volt járványszerű a betegség, a hivatalok nem törődtek-vele, és mintha az orvosok nem vettek volna tudomást a problémáról. Szomorú aktualitást adott a védőoltás ismételt felvetésének az 1811-12. évi Zala megyei himlőjárvány, azonban a betegség megelőzésére megyénkben is csak a királyi rendelet évében születtek intézkedések. Zalaegerszegen Hollán József3 és Stamborszky Jakab4 orvosok kaptak megbízást az oltás megkezdésére. Hollán József Bécsbe utazott, ahol 1 Blázy Árpád: A himlőoltás bevezetése Zala megyében a XIX. sz. első felében. In: Orvostörténeti Közlemények 1972. 64-65 sz. 157-163 p., Szakácsné Biricz Edit: Az egészségügyi ellátások alapjainak és finanszírozásának kialakulása Zala vármegyében 1750-1848. Kézirat. 9-10 p. (A továbbiakban Szakácsné Biricz Edit) ZML Kézirattár 272. sz. 21876:XIV. törvénycikk a védhimlőoltásról. In: Magyar Törvénytár. 1875-1876 évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 379-380 p. 3 Hollán József a megye főorvosa volt 1808. június 20-ától 1819. július 5-ig. Vö. Zala megye archon- tológiája 1138-2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. 421. p. 4 Stamborszky Jakab megyei másodorvos volt 1812. július 13. és 1838. január 13-a között. Vö. Zala megye archontológiája 476. p. 70
