Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján
ban megtelepedő német iparosok, kereskedők miatt. 1788-ban Kiss György volt az egyik segédtanító, ő gimnáziumot is végzett, filozófiai tanfolyam nélkül. 1812 után Honig Ferenc volt a tanító, egyik preceptora német anyanyelvű volt. Néhány adat a tanulók létszámáról is fennmaradt. 1770-ben 45 diák tanulta a betűvetést. A gyerekek csak kis része járt ez időben iskolába, hiszen a város lakossága 1928, a plébániához tartozó 10 filiáé 1715 volt. Nem csoda, hogy a századfordulón a város elöljáróinak is csak kisebb része tudott írni, olvasni. 1805-ben egy elszámolás 21 aláírója közül 15 manu propria, ekkor esküdt, kisbíró írástudatlan is lehetett. Az 1811. augusztus 11-i városi jegyzőkönyvet a 17 tanácstag közül 11 kereszttel hitelesítette. 1831-ben már a bíró is, a 10 tanácsos is mind tud írni.19 1821-ben a tanulók létszáma már 160, ebből 42 lány. 46 diák latint is tanult. Ez évből maradt fenn az elemi iskola első értesítője, a Zalaegerszegre települt nyomda első terméke. Az akkori kisdiákok közül ketten szereztek hírnevet: Csu- tor Imre, később alispán, helytörténeti munka írója. A másik Vass József, pap, tanár lett, Szegeden, Kolozsváron, Budán tanított, főleg történeti munkákat írt, a Tudós Társaság is levelező tagjává választotta. Gyermekkori emlékei alapján ő közölte az első részletes ismertető cikket a zalaegerszegi húsvéti határjárásról. (Több adatból arra következtethetünk, hogy a határjárást már az előző évszázadokban is megtartották. A határok mérnöki rögzítése után ennek jelentősége csökkent, s épp 1820 után kezdték - a nemzeti romantika hatására - összekapcsolni a török elleni küzdelem vélt hagyományával. Ennek részletes elemzése szétfeszítené ezen írás kereteit. Annak rögzítése azonban talán ide tartozik, hogy a határjáráskor használt, töröknek nevezett fakó zöld zászló készítése évszámának ránk maradt töredéke: 181 [?], tehát az 1810-es években készült.20 A városhoz később csatolt községekben az első iskolát Csácson szervezték. Itt 1741-ben még nem volt tanító, 1749-ből már maradt ránk adat az ottani tanítóról. Iskolája 1816-ban még sövényfalú volt.21 Ugyancsak 1821-ben indult mozgalom, hogy a nemzeti iskolában latin iskolát alakítsanak. 1829-ben gimnázium szervezését kísérelték meg. A vármegyéhez fordultak, hogy 6 osztályos gimnáziumot szervezhessenek, arra hivatkozva, hogy alig van megyeszékhely, ahol hasonló intézmény ne lenne. Tanárokat a bencések19 Az írástudásra vonatkozó adatok: Benczéné Nagy Eszter: Ebert Antal hagyatékának árverezése 1803-1804-ben. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 31.) Zalaegerszeg, 1990. 49- 60. p„ Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei 2. In: Művelődéstörténeti tanulmányok (Zalai Gyűjtemény 31.) 233. p. 20 A határjárás történetét részletesen ismerteti: Marx Mária: Húsvéti határjárás Zalaegerszegen. In: Zalai Múzeum 10. Zalaegerszeg, 2001. 239-245. p. (Jegyzetben közli Vass Józsefe témára vonatkozó cikkeinek adatait is.) 21 Füssy Tamás: A Zalavári apátság története. Bp., 1902. 407. p. 65
