Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században

seket, amelyekben legalább az egyik esküdő fél egerszegi illetőségű, illetve nemes. E két feltételnek 56 aktus felelt meg. Minden harmadik házasságban mindkét fél nemes volt (19 esetben). 25 esetben csak a vőlegény, míg 12 esetben csupán a menyasszony tartozott e csoportba.64

Mindezek ismeretében azt gondolom, hogy a városban élő nemesek és nem nemesek közt, bár időnként érdekkülönbségek és ebből fakadó kisebb csatározások is voltak, azonban az együttműködés kényszere és tán szándéka is általában erősebb volt, mint az elkülönülés esetleges motivációja. A mezőváros és a püspök vitáiban a helyi nemesség minden esetben a többi városlakóval vállalt szolidaritást, sőt esetenként az ellenállás élére állt. Az elkülönülés nem annyira a nemes és a polgár, mint inkább a törzsökös városlakó nemesek és a vármegye székhelyére betelepülő nemesek közt mutatható ki.

64 ZML Zala vármegye felekezeti anyakönyvei másodpéldányainak levéltári gyűjteménye 1828-1895. A zalaegerszegi római katolikus plébánia házassági anyakönyvei.