Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században
róan igazolni nemességüket.7 Közülük tízen a török időkben nyerték armálisu- kat, s mindössze ketten voltak, akik ősi birtokadományt tudtak felmutatni. A Bíró Márton püspök által végrehajtatott 1748/50. évi lélekösszeírás során 19 nemesi családot találtak Egerszegen.8 Az 1752. évi összeírás 18-at, az 1754-es ugyanennyit vett számba. Az 1770-ben végrehajtott általános adóalap összeírás során 19 nemesi családot, összesen 108 lélekkel regisztráltak a városban.9 A város népessége ekkor az összeírás szerint 2739 fő volt. Vagyis a nemesek aránya 4 százalék, azonos a másfél évtizeddel később, II. József által elrendelt népszámláláskor rögzített aránnyal. A 18. század folyamán 1796-ban készült az utolsó nemesi kataszter.10 Ekkor 21 nemes családfőt és 11 apja háztartásában élő felnőtt férfit találtak Egerszegen az összeírok. A 18. századi összeírásokat végigtekintve azt látjuk, hogy a városban élő nemes családok száma a három emberöltő alatt viszonylag állandónak mutatkozott (20 család), de a város össznépességéhez viszonyított aránya ez idő alatt negyedére (16 százalékról 4 százalékra) esett vissza. A 19. században viszont egy ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg. 1829- ben, a fentebb idézett összeírás után 34 évvel már hetven nemesi család; és bennük a családfőkön kívül további negyven, 17 évnél idősebb, de még az apjával közös háztartásban élő nemes fiú lakta a várost.11 1840-ben a megyei tisztújítás előtt Egerszegen 96 szavazati joggal rendelkező, azaz nagykorú nemes férfit írtak össze.12 Korszakunkban az utolsó nemesi összeírást 1845-ben hajtották végre.13 A 80 nemesi családban 88 fiút és 8 unokát írtak össze. Ha a nők számát azonosnak vesz- szük, akkor ez időben Egerszegen mintegy 350-en vallhatták magukat nemesnek. A város népessége ekkor még nem érte el a 4000 főt, így a nemesek aránya az össznépességen belül megközelítette, vagy némileg meghaladta a 8 százalékot. A II. József kori népszámlálást követően az egerszegi nemesség összlétszáma több mint háromszorosára, a városi népességen belüli aránya pedig kétszeresére nőtt. A nemesség létszámának és arányának 19. századi növekedése már nem a városban élők természetes szaporodásának, hanem döntően a városba való beköltözésnek a következménye volt. A beköltözők egy része a vármegye különböző posztjain nyert alkalmazást, valamilyen hivatalra választották meg őket (Koppány 7 ZML Zala vármegye nemességvizsgálatai. (A továbbiakban: Nemességvizsgálatok.) Fase. 1. Prot. 9. 99-102. p. 8 Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745-1771). I. köt. Bp. - Zalaegerszeg, 1991. 507. p. 9 ZML Adóalap összeírások. 1770/1771. 10 ZML Nemesi összeírások. 1796. n ZML Nemesi összeírások. 1829. 12 ZML Nemesi összeírások. 1840. 13 ZML Nemesi összeírások. 1845. 34
