Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Kiss Gábor: Zalaegerszeg historiográfiájának rövid áttekintése

zsidóság, megroppant a középosztály, más szellemű lakosság kezdett beáramlani a falvakból és az ország legkülönbözőbb tájairól. A rohamos növekedés teljesen átformálta a városképet, épületek, utcák tűntek el, új városrészek jöttek létre; ám az ideköltöző lakosság „mi tudata" csak lassan alakult ki - fontos szerep jutott tehát azoknak, akik a város történetét kutatták, közzétették, hiszen ezzel nemcsak tudományos eredményeket értek el, de a város összetartó erejét is növelték, segítették közösséggé formálódását. Az ötvenes évek igen szűk levegője még csak gyenge színvonalú, keményen osztályharcos művek megjelenését tette lehetővé - ilyenek voltak pl. Kovács Béla munkái11 - ám a város és mindannyiunk szerencséjére a történelem szele idesodort egy nagyon felkészült és nagy energiájú tudóst, Degré Alajost, akinek a tevékenysége a hatvanas-hetvenes években valósággal új alapokra helyezte a történeti kutatásokat, úgy a megyében, mint a városban.

Érkezése a levéltárba éppen az ötvenes évek végén azért is volt szerencsés, mert addigra már megkezdte működését két másik megyei intézmény, a múzeum és a könyvtár, s ő az ott dolgozó, tudományos tevékenységet folytató munkatársakkal jó kapcsolatot alakított ki - ezt a kölcsönösen előnyös együttműködést utódaik is ápolják mind a mai napig. Degré hozta vissza Holub Józsefet a megye és a város történetírásába, ő volt a megyei helytörténeti lexikon gyűjtési, feldolgozási munkálatainak irányítója, majd az eddigi legnagyobb hatású történeti perio- dikum, a Zalai Gyűjtemény megszervezője és szerkesztője. Mint ismeretes, eredetileg jogtörténész volt, de vidéki historikusként mindenhez kellett értenie. így közigazgatástörténeti, jogtörténeti tanulmányai mellett számos könyv, kórháztörténet, iskolatörténet, az egervári vár története megírásában vett részt. A várostörténet népszerűsítését a műsorújságban közzétett apró, de igen jól megírt mini-tanulmányaival szolgálta: az új városlakók így ismerhették meg Botfy Lajos, Kovács Károly egykori polgármesterek tevékenységét, a peremkerületté váló Csács, And- ráshida, Bazita, Ságod rövid történetét (ezek azóta sincsenek monografikus formában megírva), s Zalaegerszeg XIX-XX. századi történetének számos érdekes mozzanatát.12 Munkatársa, és a város múltjának másik fontos kutatója akkoriban Simonffy Emil volt, aki elsősorban agrártörténész, és a XIX. századi gazdaságitársadalomtörténeti jelenségekkel foglalkozik, de ebben az időben több jelentős oktatás-neveléstörténeti, igazgatástörténeti publikációt is jegyzett. Ő szerkesztette azt az első várostörténeti tanulmánykötetet is, melynek címe Fejezetek Zalaegerszeg történetéből; a tanulmányok egy 1968-69-es várostörténeti előadássorozat szerkesztett változatai, a kiadvány még stenciles kivitelű, de az előszóban Kustos

11 Kovács Béla: Zalaegerszeg története (1247-1954). Zalaegerszeg, 1955.125 p.

12 Munkásságát részletesen tartalmazza: Kiss Gábor - Fatér Bernadett: Zalaegerszeg válogatott várostörténeti bibliográfiája. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg. 1997. 387-440. p.

299