Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Kostyál László: Köztéri szobrok Zalaegerszegen

A rendszerváltás idején a köztéri portréállítás irányultsága megváltozott. Ennek első példája a még 1989-ben felállított Zrínyi Miklós-lovasszobor, Tóth Béla műve. A részformáiban tetszetős, de összességében disszonáns arányú, méretében elhibázott monumentum a megye kiemelkedő történelmi szerepet játszó főispánjának állított emléket. Ezt követően készítette Béres János a Széchenyi István emlékét megörökítő domborművet a Zala Megyei Levéltár falára (1991), s ugyanő Kossuth Lajos mellszobrát az utóbb róla elnevezett térre (1999). Ennek érdekessége, hogy felállítása jelentős részben magánszemélyek adományaiból történt.

Szabolcs Péter a készítője Csillag László 1848-as honvéd százados andráshidai mellszobrának (1998). Mindszenty József egészalakos szobra Kiss Sándor műve (2000). A plasztikailag zárt, szimmetrikus, szinte tömbszerű hatást keltő szobor szerencsétlen módon egy 13. századi kápolna alapfalai közé került, oda nem illő módon felállításra. 2002-ben állították a névadó kifejező mellszobrát, Farkas Ferenc alkotását az Ady Endre Művészeti Gimnázium udvarára. 2004-ben a belvárosi korábban Centrum, ekkortól Keresztúry téren került felállításra az egerszegi születésű Keresztúry Dezső író, költő, műfordító Szórádi Zsigmond által készített kifejező büsztje.

Két királyunk három szobra esetén a harmadik és a negyedik csoport között átfedés mutatkozik. IV. Béla királyunk Palotás József által készített szobra (1997) része a Zalaegerszeg első említésének 750. évfordulójára tervezett, sajnálatosan torzóban maradt együttesnek. Három évvel később, a magyar államalapítás millenniuma alkalmából országos konjunktúra bontakozott ki az államalapító uralkodó, Szent István szobrának szinte minden településen történő felállítására. Még a millenniumot megelőzően, 1996-ban készíttettek emlék-domborművet Szent István mellportréjával Andráshidán. 2000-ben a zalaegerszegi önkormányzat által kiírt pályázaton a szakmai zsűri Fischer György, a megrendelő Szórádi Zsigmond alkotását találta a legjobbnak. A város az utóbbi felállítása mellett döntött. A szug- gesztív, gazdag gondolati tartalmat hordozó szobor jól átgondolt módon a városba keleti irányból bevezető út mellett egy mesterséges dombra került. A kitárt karokkal fohászkodó király alakja keresztté nemesül, karjairól lecsüngő palástját látomása templombelsővé lényegíti át, melynek oltára helyén ő maga áll, összekötve eget s földet, múltat és jelent. Felállításával párhuzamosan - a városban mindeddig példátlan módon - civil mozgalom bontakozott ki Fischer szobrának felállítására is, amihez végül sikerült összegyűjteni a szükséges összeget, és így az önkormányzat is hozzájárulását adta hozzá. Az államalapító címet kapott, szob- rászilag igen jól megoldott, expresszív kisugárzású monumentum végül a belváros egy intimebb terén látható.

278