Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Szakács László: Fejezetek a zalaegerszegi erdők történetéhez a középkortól 1990-ig
A földművelésügyi miniszter megbízásából Bedő Albert főerdőmester és miniszteri tanácsos - a legnagyobb magyar erdész - hagyta jóvá, a következő feltételekkel: 1. Az első 10 év alatt kihasználás alá kerülő vágásterületek határai a természetben szakszerű pontossággal azonnal kitűzendő és állandó jelekkel megjelölendők. 2. Mellékhasználatokat illetőleg minden vágásterületen a kihasználása, illetve felújítása után 20 éven át a legeltetés szigorúan tilalmazandó. Azon kívül tilalma- zandók a beerdősítendő tisztások is. 3. Az erdőbirtok összes külső és belső határai a természetben haladéktalanul állandóan biztosítandók. 4. Az erdőbirtokos város köteles arról kellően gondoskodni, hogy az erdőőrzésre nézve az erdőtörvény 37. §-ában foglalt rendelkezésnek pontosan megfeleljen. 5. Az erdőbirtokra kivetett évi állami adó és községi pótadó összege az üzemtervbe pótlólag feljegyezendő.102 Az üzemterv elkészítésével és jóváhagyásával új korszak kezdődött Zalaegerszeg város erdeinek történetében. Az üzemtervben rögzítették és felmérték az erdők állapotát, valamint meghatározták a következő években elvégzendő munkák menetét is. Az erdőtörvény és a hatóságok garantálták a végrehajtást is. Sajnálatos azonban, hogy a birtokos érdekében került be a 40 éves forda. Ez visszalépés volt. Az üzemterv készítője is észrevette, ezért javasolta hogy a II. forda után hagyják meg a 40 évnél idősebb szép tölgyfákat. A túlzott legeltetés és mezőgazdasági köztes használat kárát a következő évszázad szenvedte meg. Döbbenetes állapotban volt az erdő. A kigyérült, ritkás, ligetes erdő, a kiváló termőhelyen rossz minőségű, töredék fatömeget adott. Üzemátvizsgálás 10 év múlva 1899-ben új erdőőrt fogadott a város, és a biztosabb megélhetés érdekében egy szarvasmarha tartását engedélyezték neki.103 A járási erdőgondnok azt tapasztalta, hogy szolgálatát kifogástalanul, lelkiismeretes pontossággal végezte. Fizetése 1907-ben 150 korona volt, és marháit legeltethette, füvet kaszálhatott. Az erdőgondnok a város vezetőinél is eljárt, hogy az erdőőr jövedelem kiesését kárpótolják.104 102 ZML Erdőgazdasági üzemtervek 585. sz. 103 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.1899. 431. p. 1W ZML Zalaegerszeg város régi levéltára No. 768.; ZML Zalaegerszegi Járási Erdőgondnokság iratai 1907/146. 264
