Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben

1928-ban a város, hogy a színtársulatok előadásainak telt házat biztosítson, és ezáltal elkerülje, hogy „hogy hetekig tartó nyomorgás után elutazásra kérjen segélyt a direktor", új színház segélyezési rendszert talált ki; nem a társulatnak juttatott anyagi támogatást, hanem a színház támogatására a költségvetésben megszabott összegen ingyen jegyeket osztott ki az iskolákban és a leventék között. „Ezzel egyszerre megtelt a színház s a közönség értesülvén a telt házakról, egyre nagyobb csapatokban kezdett a látogatáshoz. A színházpártolás aztán olyan nagy arányokat öltött, hogy Radó Béla direktor a szezon meghosszabbítására gondolt".87

Az 1920-as évek második felében a vidéki színjátszás megújítását, színvonalának emelését, műsorpolitikájának korszerűsítését célul tűző úgynevezett stag- gione-társulatok88 is érkeztek a városba. Műsorukon a magyar és egyetemes dráma- és színműirodalom klasszikusai mellett kortárs szerzők darabjait játszották.

1926-ban két hétig vendégeskedett a városban Fodor Oszkár89 Thália drámai színháza. „A Thália színház a régi színészet fénykorát varázsolja vissza. Irodalmi értékű műveket interpretált, de egyszersmind megtalálta az utat a nagyközönség szélesebb rétegeihez is."90 - írta róla a Zalamegyei Újság. Bemutatták többek között Oscar Wilde: Bunbury, Pirandello: A becsületesség öröme, Molnár Ferenc: Az ördög című műveit. Mindkét zalaegerszegi újság igyekezett kedvet csinálni a közönségnek a színházlátogatáshoz. Bemutatták a darabok szerzőit, a színház eddigi sikereit, megdicsérték a szereposztást és folyamatosan színházba járásra buzdítottak.

Szintén „tiszta irodalmi műsorral", 10 napra érkezett a városba 1926-ban a leghíresebb magyar staggione társulat, Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza.91 Műsorukon többek között Flerczeg Ferenc: Kék róka c. darabját, Moliere Tartuffe- jét, Ibsen: Solness építőmesterét, Schöpflin Aladár: Vége a szép nyárnak c. vígjátékát, Gogol: Vőlegényét, Gárdonyi Géza: Annuska című művét tekinthették meg az érdeklődők,92 akik - a korabeli tudósítások szerint - ismét csak nem vetették szét a Bárány nagytermének falait. A színház gyér számú közönség előtt játszott (ekkor zajlottak a zalaegerszegi dalostalálkozó eseményei is!), mivel a várt bevételek sem folytak be a társulat kasszájába, Alapi Nándor a várostól a vigalmi adó, a villamos művektől a világítási díj elengedését kérte.93

87 Zalaegerszeg és a színház támogatása. In: Zalavármegye 1928. okt. 7. 3. p.

88 A staggione színházak évadonként újraszerveződő társulatok voltak, saját állomáshellyel nem rendelkeztek, elsősorban a színház szempontjából ellátatlan területeken léptek fel.

89 Fodor Oszkár (1880-1950) színész, rendező, színigazgató. 1925-ben hozta létre és 1927-ig vezette a Thália drámai staggione színházat. 1927-38 között a pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt.

90 Irodalom, művészet. In: ZMÚ 1926. márc. 20. 3. p.

91 Az Országos Kamaraszínház 1924 és 1932 között működő, államilag támogatott staggione társulat volt, melyet Alapi Nándor szervezett meg és működtetett. A színház történetét maga a direktor írta meg: lásd Alapi Nándor: Vándorlásunk I-III. köt. Bp„ 1926., 1929., 1931.

92 Országos Kamaraszínház. In: ZMÚ 1926. jún. 5.3. p.

93 Alapiék a vigalmi adó és a világítási díj elengedését kérik. In: ZMÚ 1926. jún. 8. 2. p.

210