Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
rosból érkező neves művészek voltak. 1926 májusában, a zalaegerszegi Szociális Misszió Társulat meghívására érkezett a városba a Pozsonyban élő Zmertych Edit zongoraművésznő. Neve ma már ismeretlen előttünk, de a városban, a Katolikus Ház nagytermében bemutatott műsora figyelemre méltó. Schumann és Liszt művei mellett előadásában felcsendült Bartók Béla: Este a székelyeknél című műve, valamint két Dohnányi darabot is előadott. Műsorát a Rákóczi-indulóval zárta.76 A produkciót nagy ováció fogadta, bár az előadás nem volt tökéletes. „A zongora gyengesége nem vont le semmit az előadás értékéből, de a művésznő saját zongoráján talán még feledhetetlenebb élmény lett volna."- jegyezte meg a Zalamegyei Újság tudósítója.77 1927 márciusában Czobor Mátyás meghívására Hubay Jenő hegedűművész érkezett a városba. Fellépése előtt a sajtó igyekezett megdolgozni a város lakóit, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az Edison mozgóban tartott hangversenyen. „Amikor arról van szó, hogy a szó nemes értelmében vett művészetet kell pártolni, akkor az egerszegi közönség nem fukarkodik, nem garasoskodik, hanem magához és a művészethez méltóan lerójja adóját a kultúra oltárán."78 A koncert bevételének egy negyed részét - Hubay rendelkezése szerint - a Zeneakadémiának ajánlották fel, háromnegyede a város szegényeinek jutott.79 Az 1928-as év nagy szenzációja Fedák Sári zalaegerszegi fellépése volt. A Magyar Zenebarátok Országos Egyesülete mozgalmat indított „a hipermodern, nemzetközi kotyvalék-nótáktól száműzött régi magyar nótáknak és a dzsessz-bendes hangzavar zenei őrülete miatt feledésbe menő igazi magyar zenének jogaiba való visszahelyezésére".80 E mozgalomban vállalt missziót a neves művésznő, aki partnerével, Szilágyi Imrével az Arany Bárány dísztermében lépett fel 500 éves magyar dal című produkciójával. Magyar virágénekekből, históriás énekekből és népdalokból összeállított műsorával kápráztatta el és egyúttal engesztelte ki az egerszegi közönséget, amiért annak idején nem jött el énekelni a Csány szobor javára.81 A korabeli kritika nem annyira Fedák énekhangját, mint színészi képességeit dicsérte. A hangverseny még egy érdekességgel szolgált: „Ezúttal láttunk először kirendelve pazar díszegyenruhába öltöztetett városi hajdút is, s ez a külsőség bizonyítja, hogy a város már a reprezentáció tekintetében is óriásit haladt előre." - írta a Zalamegyei Újság.82 Az 1920-as évek utolsó zenei csemegéjét a Zeneművészeti Főiskola két tanára, Thoma József zongoraművész és Zsámboki Miklós gordonkaművész hangver76 A ma esti Zmertych-hangverseny műsora. In: ZMÚ1926. máj. 11. 2. p. 77 Zmertych-hangverseny a Katolikus Házban. In: ZMÚ 1926. máj. 12. 2. p. 78 Hubay Jenő Zalaegerszegre is eljön. In: Zalavármegye 1927. márc. 20.1. p. 79 Uo. 80 A száműzött magyar dalt tomboló lelkesedés... In: ZMÚ 1928. okt. 30. 2. p. 81 Uo. 82 Uo. 208
