Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Foki Ibolya: Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válása 1885-ben
vesek tűntek fel nagyobb számban a képviselő-testületben, ezek inkább a szegényebb és műveletlenebb elemek közé tartoztak.32 Mindebből következően talán megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy 1871- ben, a sorsdöntő évben, amikor a város jövőbeni szervezeti formájáról dönteni kellett, a fent említett, a város vezetésében domináns iparűző réteg hozzáállása akadályozta meg - vélhetőleg a szegényebb és iskolázatlanabb földműves réteg támogatásával - a rendezett tanácsúvá való átalakulást. Szerény anyagi viszonyaikból, életmódjukból, hagyományos értékrendjükből és mentalitásukból kifolyólag bizonyára féltek a változástól, az ezzel járó anyagi terhektől, s úgy vélték, hogy jobb a már megszokott és ismert szervezeti formákhoz ragaszkodni. A kitaposott ösvény melletti tántoríthatatlan kitartás mint magatartásminta követése valószínűleg mélyen benne gyökeredzett ezen réteg gondolkozásmódjában, s ezt nem lehetett egyik napról a másikra kiirtani. Bizonyítja ezt, hogy még 13 évvel később is hadakozni kellett ellene. Ekkor indult a szervezkedés a rendezett tanácsú várossá válásért, s a helyi lap vezércikkének szerzője emellett korteskedve bírálta a meglévő szervezeti kereteket megőrizni akarókat: „Van még egy-két görbe fésűs33 polgártárs, ki avult eszével azt tartja: ha őseink meglehettek így, miért nem maradhatnánk meg benne mi is. De nem gondolják meg ezen ósdiak, hogy ősapáink kora óta a világ sokat változott, s oly állapot jött létre, amelynek igényeit görbe fésűs ésszel kielégíteni nem lehet."34 A helyi értelmiség pedig úgy látszik nem volt még elég erős ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a fenti véleményeket. A két párt közötti megosztottság is nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy erőiket egy ilyen fontos kérdésben nem tudták koncentrálni. Nézzük, mit vesztett Zalaegerszeg ezzel az elhatározással! Melyek voltak azok a főbb vonások, amelyekben a nagyközség és a rendezett tanácsú város jogállása különbözött egymástól? Mind a nagyközség, mind a rendezett tanácsú város a törvény értelmében saját belügyeit illetően szabályrendeleteket alkothatott, és ezeket saját választott elöljárói által végre is hajthatta. Mindkettő rendelkezhetett a saját vagyona fölött, helyi adót vethetett ki, emellett gondoskodnia kellett a községi iskolákról, a községi utakról, valamint a helyi közbiztonságról és a szegényekről. A rendezett tanácsú városok ezeken felül kezelték a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségügyi rendőrséget, a törvény szabta keretek közt eljártak az iparügyekben, valamint a gazdák és cselédeik közötti szolgálati viszonyból keletkezett ügyek32 Simonffy Emil 1971. 254., 256., 271-272. p. 33 A görbe fésűt a hosszú hajat hordó parasztemberek használták hátul, a tarkó felett a haj lefűzésére. Mivel a 19. század végén már csak a hagyományokhoz hű öregek és a pásztorok viselték, a maradisá- got jelképezte. 34 Zalamegye 1884. augusztus 31. 154
