Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között

a rendőrség modern berendezésű székháza,81 az Erzsébet királyné (ma Kosztolá­nyi) utcában pedig, az egykori villanytelep helyén a Polgári Fiúiskola otthona.82 Ezek az építkezések nagy terhet róttak a városra. A néhány, részint vállalkozók,83 részint a város tulajdonában84 lévő emeletes bérház bérletét főként tisztviselők, pedagógusok, jobb módú polgárok tudták megfizetni. A szegényebb rétegekhez tartozók laktak az udvari, szoba-konyhás bérlakásokban, kisebb házakban, a kislakásokban, s a telepszerűen elrendezett szociális lakásokban. Az 1940. évi XIII. törvénycikkel hozták létre az Országos Nép és Családvédelmi Alapot. Ennek programja kedvező hitelekkel, s egyéb szol­gáltatásokkal próbált megfelelő életkörülményeket teremteni a szegény sorsú csa­ládok számára.85 Az ONCSA házakat négy vagy több gyermekes családok kap­hatták meg, akik néha embertelen körülmények közül kerültek az apró, jórészt egyszobás házakba, melynek vételárát kedvezményes részletekben törleszthették. A megbízott fővárosi építészek a népi építészetet ekkor már régóta tanulmányo­zó kollégáik eredményeit felhasználva alakították ki terveiket. Különösen hangu­latos volt az 1943. november 28-án átadott, a vasútállomás fölötti domboldalon felépült 39 házból álló, úgynevezett „vasúti ONCSA" csonkakontyolt, faragott, faoromzatos tetejű, szeglábas-tornácos épületeivel.86 Az ólai városrészben ugyanekkor volt a hadigondozottak számára épülő húsz ház bokrétaünnepélye, melyekhez később még négy ikerházat építettek. Kasza­házán már 1942-ben felépült hét másik típusú, ívelt téglatornácos szociális lakás. Már a háború idején, 1941-42-ben épült fel városunk egyik ékessége, a Kálvá­ria téren (ma Rózsák tere) az 1920-as években emelt lelkészlak mellett a Szeghal- my Bálint tervezte, az erdélyi építészet hagyományait felhasználó református templom. 81 Árvay István fővárosi építész munkája. 82 Tervezője Hajas István. 83 A Fuchs és Grósz építészeti cég az 1920-as években emeltette két Apponyi utcai házát (ma Mártí­rok útja 5-7.). 841928-ban épült a Berzsenyi utcában, homlokzatán a város címere látható. 85 A belügyminiszter által kezelt alap munkáját az Országos Szociális Felügyelőség irányította, szoci­ális felügyelők segítségével. Az ONCSA feladatait a vármegyékben az alispán, a városokban a polgár- mester felügyelte. A szociális teendőket a közjóléti előadó végezte, mellette szociális gondozó műkö­dött, a környezettanulmányok elkészítését zöldkeresztes védőnőkre bízták. Az ONCSA gazdasági és pénzügyi tevékenységét a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet látta el, mely felügyelő bizottságának elnöke a főispán volt. 86 A kis házak konyhából, szobából, mosdófülkéből, kamrából álltak. 200 négyszögöles telek tarto­zott hozzájuk gazdasági épületekkel és mellékhelyiséggel. 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom