Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között
»annak idejében« (sic), s a helybeli kísérő azt mondja róla: »Kissé túlméretezett«."68 A vasúti restit egyébként az úri közönség is rendszeresen látogatta. A húszas évek eklektikus szellemű építészete folytatta a 19-20. század fordulóján megkezdett léptékváltást,69 az egyemeletes épületek egy részét kétemeletessé alakították át. Erre példa városunkban a megyeháza Kostis Iván tervezte homlokzata, majd később, 1936-ban a plébánia emeletráépítése.70 Néhány építészeti alkotáson már a tisztultabb architektúra, az építészeti szemléletváltás hatása érződött. A szecesszió késői hatásáról szóltunk a Postapalota említésekor, mely 1924-ben épült. 1930 után kezdtek elterjedni az egyszerű, tiszta szerkezetű, díszítés nélküli épületek. Tervezőik jó arányokkal, a helyesen hangsúlyozott anyagszerűséggel akarták elérni a külső tetszetősséget és a belső korszerűséget. Ide sorolhatjuk az egykori Országos Társadalombiztosító Pénztár épületét a Petőfi utca és a Kisfaludy utca sarkán,71 valamint az 1939-ben épült új pénzügyigazgatóságot72 a mai Kosztolányi utcában. E nagyszabású épületet a kor neves szobrászainak munkái díszítik. A földművességet, a kézműipart, a bányászatot és az állattenyésztést ábrázoló négy dombormű Ohmann Béla, a bejárat előtt őrködő sarlós férfi és kezében kaptárt tartó nő figurája Reményi József alkotása. A városképhez, a lakók jó közérzetéhez hozzátartoztak a szabadidő eltöltésére alkalmas parkosított terek, melyek sok esetben a városi ünnepségek, a reprezentáció színterei is voltak. 1921 tavaszán Horthy Miklós nyári látogatásának tiszteletére a Zala holtágát feltöltve teret alakítottak ki a Kaszaházára menő út mellett. A kormányzóról nevezték el, s itt állították fel 1922-ben az első világháborúban elesett egerszegi katonák neveit megörökítő, virágos, magyaros motívumokkal díszített, Turul madaras kőoszlopot. Trianon után a lehetséges területi revízió reményét a magyar államiságot szimbolizáló mitológiai jelképek elhelyezése élesztgette. Előtte a „nagy Magyarországot" ábrázoló virágkompozíció kapott helyet, akárcsak a Központi Takarékpénztár előtti téren. A Rózsa-ligetben, az Erzsébet- királyné úti villasor mellett létrehozott parkban 1935-ben országzászlót állítottak fel, s a Kálvária tövében73 a göcseji haranglábak mintájára készült ún. revíziós 68 Nagy Lajos: Kisváros. Magyarország, 1935. december 6. Vö. Németh József: Nagy Lajos és Zalaegerszeg. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1984-1985. (Zalai Gyűjtemény 18.) Zalaegerszeg, 1985. 259-269. p. 69 Magyar Művészet 1919-1945. Magyarország művészettörténete. (Szerk. Kontha Sándor) Bp., 1985. 177. p. 70 Wölfer István városi építész tervezte. 71 Tervezője Svastits Géza. Tervrajza a Göcseji Múzeum történeti gyűjteményében van. Leltári száma: 81.29.1. 72 Tervezője Halászy Jenő fővárosi építész. 73 A Kálvária és Jánka-hegyre vezető út közti horhosban létrehozott ligetet Jankovich László 1896- 1903 közötti zalai főispánról nevezték el. Vö. Pesthy Pál 83. p. 138
