Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között

néhány padot is elhelyeztek itt 1928-ban.61 Sajnos nagyobb esőzések idején még mindig előfordult, hogy az istállókból és az emésztőgödrökből bűzös folyadék ömlött az utcára.62

1937-ben dr. Árvay Lászlóné szavai egy másik utca jelentőségére világítottak rá. Az egykori Kaszaháza felé tartó országút mentén a 19. század végétől egyre több lakóház épült. A Várkör utcában lakó asszony telkének a Batthyány utca frontjára kinyúló darabját akarta eladni a városnak, s ennek fejében azt kérte, hogy a város csináltasson neki új léckerítést, mert ha maga készíttetné, „az nem állana összhangban az utca szépségével, pedig a Batthyány utca városunk egyik fő útvonala, amelyen keresztül nagy az idegenforgalom, s a hősök terénél63 szokásos ünnepségeken való felvonulások és ünnepélyes fogadtatások szoktak lebonyolódni," ezért ajánlatát „esztétikai [...] és célszerűségi szempontból" is kedvezőnek ítélte.64

Az 1920-as évek elején két sportpálya is létesült a városban, az egyik az 1920- ban alakult ZTE, a másik az 1921-ben alakult MOVE számára. Utóbbi a mai ZTE pálya. Számukra tribün is épült vasbetonból, a lelátót Garai Sándor építészmérnök vezetésével rohamtempóban építették, József főherceg látogatásának tiszteletére.65

A megerősödő egyházak, testületek ismét több épületet emeltek. A Kálvária tér (ma Rózsák tere) déli oldalán épült fel az evangélikus egyházközség emeletes, rangos épülete Garai Sándor egerszegi építész tervei alapján,66 a református papiak is e tájban épült a tér keleti frontján. 1929-ben felépült a Gazdakör székháza,67 valamint 1930-ban a Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége munkásotthona is a Jókai utcában, melyet a munkások saját maguknak építettek.

A húszas évek magyarországi építészetében a világháborút megelőző hazai formatörekvések és az egyetemes építészet hatásai is megtalálhatók. A népművészet elemeit feldolgozó századelejei építészeti törekvések mellett a historizáló építészeti irányzatokon belül - a neoromán és neogót mellett - a neobarokk alkalmazása a leggyakoribb. E stílusban tervezte Kotsis Iván egyetemi tanár a Ferenc- rendi kolostort és templomot Ólában a lovarda helyén. Neoromán az 1927-ben átadott új vasútállomás, melyről Nagy Lajos karcolatéban így írt: „A pályaudvar szép, tiszta és nagy. Háromszor akkora város számára való, mint amekkorát szolgálni valóban módjában áll. A pályaudvar szép remények jegyében épült, még

ZVM 1928. júl. 8. 4. p.

62 ZVM 1928. márc. 11.1. p.

63 Ma Október 6. tér.

M A város ugyan 64.96 pengőért megvásárolta a területet, de a kerítést nem építette meg. Vö. ZML Zalaegerszeg polgm. ir. 193. doboz. 4411/1937.

65 Dr. Garai Tamás visszaemlékezése. Göcseji Múzeum adattára 2232-2000.

6(1 Dr. Garai Tamás visszaemlékezése. Göcseji Múzeum adattára 2232-2000.

67 A Pázmány Péter utcában álló, földszintes, terméskő lábazatos épületet Svastits Géza keszthelyi építész tervezte. 2005-ben lebontották.

136