Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Bilkei Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században

Beriszló Péter püspök20 1512 és 1520 között Egerszeget és Novát 2000 arany forintért elzálogosította a nagy hatalmú Vas megyei Felsőlendvai Szécsi családnak. Az új veszprémi püspök Várdai Pál21 1523-ban ki akarta váltani Szécsi Tamás Vas megyei főispántól, aki azonban csak II. Lajos király utasítására volt hajlandó visszaadni a két birtokot.22 Még egy évvel később is több zalai nemes panaszolta be Szécsi Tamást a korábban Egerszegen elkövetett hatalmaskodások miatt.23 1523-ban tehát városunk visszakerült a veszprémi püspökség joghatósága alá, ahol egészen 1776-ig meg is maradt.

Mint azt a fentebb elmondottakból láthattuk, egy település birtokviszonyainak változásait sokszor nemcsak gazdasági érdekek, hanem hatalmi-politikai viszonyok is befolyásolhatták, így Egerszeget is érintették a politika viharai. További kutatások feladata lesz tisztázni, hogy alakult Egerszeg sorsa a XV. század közepének belháborúiban, vagy Mátyás király idejében, Vitéz János veszprémi püspöksége alatt.

A birtokviszonyok változásain kívül nagy vonalakban nyomon követhető településünk jogi helyzetének és társadalmának alakulása is.

Az 1266-os adományozó oklevél Egerszeget possessio-nak nevezi, ami egyszerűen birtokot jelent. A XIV. században villa jogállással említik, ami a falu megfelelője. Az 1381-es határjáró oklevélben is villa regalis, királyi falu. 1421-ben olvasható először a possessio seu oppidum, birtok vagy mezőváros megjelölés a település jogállására,24 jóllehet egy oklevél már egy évvel korábban egerszegi bíróról és polgárokról beszélt.25 A terminológiai bizonytalanság mögött a jogi helyzet bizonytalansága állhatott. Nem tudjuk, hogy mikor lett Egerszeg oppidum, nem maradt fenn a városprivilégium sem, amelyet valószínűleg a földesúr, a veszprémi püspök szerzett meg.

Az oppidumok szerteágazó kérdéskörét nem feladata a tanulmánynak ismertetni, elég utalni Fügedi Erik, Kubinyi András és Bácskai Vera munkásságára.26 A XV. század elejére növekedett meg annyira Magyarországon a városias települések száma, hogy differenciálásuk szükségessé vált. Az olyan városokat, amelyek közvetlenül az uralkodó alá tartoztak, bíráik illetékessége minden helyi ügyre kiterjedt, peres ügyeikben pedig a királyhoz, vagy a tárnokmesterhez fellebbez20 Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése. In: Budapest Régiségei 20. Bp., 1963.129. p., Nagybákay Péter: Beriszló Péter veszprémi püspök sírköve. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. Veszprém, 1978.113-132. p.

21 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása. In: Levéltári Közlemények 2004. 35-39. p.

22 MÓL DL 102.336.

22 MÓL DL 101.563.

24 ZO II. köt. 428-429. p. nr. 191.

25ZSO VII. köt. 340. p. nr. 1449.

2fi Lásd a 2. jegyzetben idézett munkát.

12