Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között

Hamarosan különféle egyesületi, társulati székházak épültek: az ipartestület székháza 1901-ben mai Mártírok utcában,30 majd az ügyvédi kamara székháza a Kisfaludy és a Wlassics (ma Ady) utca sarkán, a Katolikus Kultúrház 1914-ben a Petőfi utca, Erzsébet királyné utca sarkán.31

Az akkori Úri (ma Eötvös) utca és Iskola (ma Ady Endre) utca sarkán épült fel 1893-ban az új, központi óvoda, azon kevés középületek egyike, mely eredeti funkcióját máig betölti.32 Jellemző, hogy a kisdedóvás nemes céljára fordították a tervezett, ám meg nem valósult színházra gyűjtött tőkét is.

Zalaegerszeg a 19. század végén is megőrizte az előző században kialakult szerkezetét, régi vásártere valódi városközponttá alakult. E kicsiny városmagot jellegzetes kisvárosi övezet vette körül, zártsoros földszintes házakkal, bennük itt-ott kisipari műhellyel, boltokkal. Majd falusias övezet következett, a szőlőhegyek dombjai présházakkal, s a külterületi lakott helyek. Az egykori belső legelőkből, rétekből, beltelkekből egyre többet foglaltak el a lakóházak, a következő időszakban néhány villatelep is kialakult.

1890-ben elkészült az első, korszerűnek mondható, környezetvédelmi és egyben urbanizációs célkitűzéseket szolgáló építési szabályrendelet: 9 fejezetből és 74 paragrafusból állt.33 1899-ben megszervezték a városi mérnök állást is.34 Az építkezési kedv ösztönzésére a város 1895-ben, Botfy Lajos képviselő indítványára városi pótadó mentességet engedélyezett a használatba vételtől 10 évig azon házak után, melyek 1897. január 1-ig épültek olyan telkekre, ahol „eddig ily építmények" nem voltak.35

A két főutca torkolata körül kialakult terek mentén az egyszerű, földszintes házak helyén mind több új, esetleg emeletes lakóház, középület magasodott, földszintjükön üzletekkel. Falaikon az iparosok cégérei mellett megjelentek a kereskedelmi célú hirdetőtáblák. A századforduló környékén megnőtt a magánépítkezések száma is. 1899-ben Schütz Sándor kereskedő a Körmendi utcában építette fel új üzlet- és lakóházát, a Fangler kereskedő-család a Kazinczy téren építtetett házat Morandini Tamás építésszel, szintén ekkor Obersohn Mór ügyvéd emeletes, kovácsolt erkélyes házat emeltetett a Vármegyeház-téren.36

30 Az eredeti házat Öszterreicher Samu építette, mára csak homlokzatát tartották meg, köré lakó- és üzletházat emeltek 2000-ben. Tervezője Balogh Katalin.

31 Ma egyik felében étterem van, déli szárnya ismét a katolikus egyház tulajdona. Tervezte Metzner József.

32 Öszterreicher Samu ólai mester munkája az 1893. október 8-án megnyílt emeletes, nyílt teraszos épület, félkör alakú oromzatdíszén angyalka mellképe, az oromzaton obeliszk.

33 Melléklet a „Zalamegye" 1890. évi 12. számához.

34 Zalamegye 1889. december 8.

35 Zalamegye 1895. szeptember 1. Képviselőtestületi ülés.

36 Ezt a mozi építése, 1958 előtt bontották le.

126