Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között

Megyeri Anna:

A TELEPÜLÉSKÉP VÁLTOZÁSA, URBANIZÁCIÓ ZALAEGERSZEGEN 1826-1945 KÖZÖTT

A városkép jellemzői 1826 és 1890 között

Zalaegerszeg tárgyalt korszakunk első harmadában az ország egyik legnagyobb megyéjének közigazgatási és bíráskodási központja. A mezőváros szerkezetének gerincét a két egymásba torkolló országúdról kialakult főutca alkotta, a déli irányban hosszan elnyúló település egy hatalmas, az egykori végvár körül kialakult településrész tömbjével megfejelt L betűre emlékeztetett. Mind a két utca ritkán volt beépítve,1 mindössze néhány mellékutcát láthatunk a régi ábrázolásokon, valamint kevés jelentős, a barokk korban emelt épület emelkedik ki. A nyugatkelet irányú Körmendi (ma Rákóczi), és a Kanizsa felől érkező Fehérképi (ma Kossuth Lajos) utca találkozásánál épült fel 1747 és 1769 között2 kéttornyú katolikus temploma. A templom előtti kiöblösödés alkotta azt a teret, amely vásárok tartására szolgált. Itt állott a mai Arany Bárány szálló helyén az azonos nevű, már a török korból ismert püspöki fogadó, szemben vele az 1767-ben épített emeletes városháza, felépült a katonaság részére épített kvártélyház, magasodott az ispita tornya. A városháza mögötti téren, az egykori végvár helyén, melynek emlékét ma a Várkör utca is őrzi, a vármegyeháza, a megyei közgyűlések színtere állott - fogházzal, udvarában az 1824-ben épült kápolnával. Csutor Imre alispán így emlékezett egy 1890-ben megjelent írásában a város központjára: „A vármegyeház a régi végvár területén építtetett, s az egész régi erősséget, várat, terjedelmes vízárok vette körül. [...] Amint több öreguraktól hallottam, a vármegyeházába még e század elején hídon kellett a még akkor megvolt várárkán bemenni, a

1 Antalffy Gyula: Egerszeg, Kanizsa, Kaposvár. In: Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Budapest, 1982. 55. p.

2 A korábbi történeti munkák 1750 és 1760 közé helyezték a templom építését. Kostyál László kutatásai szerint e dátum jelentősen módosult. Vö. Kostyál László: A barokk építészeti reprezentáció emlékei Zalaegerszegen. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1977.199-216. p.

117