Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Molnár András: Zalaegerszeg önkormányzati reformja az 1840-es években
A város igazgatásáról 26. §. A város helyhatósága a közgyűlések, tanácsülések és némely tárgyakra nézve egyes tisztviselők által gyakoroltatik. Közgyűlések 27. §. A közgyűlés áll a szavazati joggal bíró lakosokból és tisztviselőkből együttvéve. 28. §. A közgyűlés minden egyes tagjai egyenlő szavazattal bírnak. Elnök 29. §. Elnök a városbíró, ennek akadályoztatása esetében a hivatalára nézve legidősb tanácsbéli. Tartása 30. §. Tartatik évenkint rendesen kétszer, minden fél évben. Tartathatik azonban többször is, ha vagy a tanács szükségesnek látja, vagy a szavazattal bíró lakosoknak legalább 1/3 része a bírót gyűlés tartására írásban felszólítják. Kihirdetése 31. §. A közgyűlés tartása különös hirdetmények által, melyekben a felveendő tárgyak általán, a nevezetesebbek pedig különösen is érintve legyenek, minden szavazattal bíró városi lakosnak legalább 3 nappal előbb tudtára adandó. E végre a hirdetmény a város szolgái által a lakosok között köröztetik, és a városház kapujára is kifüggesztetik. 32. §. A hirdetményt a városbíró és jegyző írják alá, kik az abban elkövetett hibákért, vagy a hirdetésnek elmulasztásáért felelősek. Tanácskozási rend 33. §. A közgyűlésen indítványt minden tag - bármely tárgy iránt - tehet, és ha az indítvány két tag által pártoltatik, a gyűlés afölött határozni tartozik. 34. §. A közgyűlésben bármely hivatalos eljárás iránt, akármelyik tisztviselőhöz minden egyes tagnak kérdést intézni lehet, és a tisztviselő ezen kérdésre felelni tartozik. 108
