Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Bilkei Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században
Bilkei Irén: EGERSZEG A XIV - XVI. SZÁZADBAN „... tudni kell, hogy városnak nevezzük mintegy a polgárok egyetemét, mely sok népből gyűlt össze. A város pedig házaknak és utcáknak a szükséges falakkal és erődítésekkel körülkerített sokasága, mely a jó és tisztességes életre való kiváltságokkal bír." A városnak, mint településnek ez az inkább irodalmi, mint jogi meghatározása a középkori magyar szokásjogot összegző Werbőczi István Hármaskönyvéből származik.1 Ma a városok középkori történetének kutatója definíciók sokaságával találhatja magát szembe, amelyek elemzése nem tartozhat jelen írás feladatai közé. A továbbiakban a magyar várostörténet egyik legnagyobb kutatójának, Bácskai Verának a meghatározását tekintjük mérvadónak, aki a történeti várost a funkciója alapján definiálta: a város a területi munkamegosztás jellegzetes településformája, egy élesen körül nem határolható terület gazdasági-politikai központja.2 A városok története mindig kedvelt tárgya volt a kutatásnak, különösen ha a források jelentős vagy érdekes eseményekről számolnak be, pl. ha egy-egy városban a középkor folyamán megjelent a király, vagy éppen véres háború dúlt a közelében, jóllehet ezek az események csak megtörténtek a városban. Hasonlóan kedvelt témái voltak a kutatásoknak a városokat sújtó természeti katasztrófák, járványok és ezek következményei. Egerszeg középkori történetét ilyen adatokra alapozva lehetetlen lenne megírni, mert ezek a középkorból egyszerűen hiányoznak. A város históriájának középkori fejezetét minden eddigi kutató csak nagy vonalaiban tudta vázolni3 éppen a szűkös forrásadottságok miatt. Példaként említsük meg, hogy a Magyar Országos Levéltár 200 ezres nagyságrendű középkori oklevélgyűjteménye csak mintegy félszáz Egerszeget említő oklevelet őriz. A Veszprémi Érseki Levéltár Egerszegre vonatkozó iratai között mindössze 16 középkori oklevél van. Hasonlóan a Zala Megyei Levéltár közép- és kora újkori anyagában is egészen a XVI. század közepéig csak néhány egerszegi vonatkozású oklevél maradt fenn. A zalavári és a kapomaki konventek különben rendkívül értékes hiteleshelyi okleveleiben alig-alig említik Egerszeget, aminek az a magyarázata, hogy a hiteleshelyek az adott megye nemes lakosságának jogügyleteit intézték, városunk viszont, mint majd látni fogjuk, a középkor folyamán többnyire magánföldesúri birtok volt nem nemes jogállású lakókkal. Valószínű, hogy 1 Werbőczy István: Tripartitum. A dicsőséges magyar királyság szokásjogának Hármaskönyve. Bp,, 1990.493. p. (III. rész VIII. cím.) 2 Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Bp., 2022.15-16. p. ' Lásd Kiss Gábor: Zalaegerszeg historiográfiájának rövid áttekintése c. írását jelen kötetünkben. 9
