Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Paraszti vallomások - Egerszegi járás
4. Mind vonyós, mind csordabéli marháinknak, úgy nevendékes approbáknak is határunkhoz képest elegendő legeltetések vagyon egyéberánt, hanem minthogy határunkat sovány fű fogja, kevés marhát tarthatunk. 5. Itatóhelek mindenféle marháinknak határunkban elegendő vagyon. 6. Kimért erdőnk ugyan nincsen, mindazonáltal mind épületre, mind tűzre való fájészásunk határunkban lévő erdőkön, földesuraságunk engedelméből még eddig ingyen, elegendő volt és vagyon. 7. Szőlőhegyenk határunkban elegendő vagyon, amellyen bor is alkalmas terem, amellyből valamelly kevés pinzt is vásárolhatunk. Bírnak ugyan külső helységbéliek is szőlőhegyenken szőlőket, és számossabban mintsem magunk, mind- azonáltul mivel nálunk nem pinzes munkásokkal, hanem kölcsönösökkel szoktak szőleinket míveltetni, alkalmatosságunk nincsem, hogy napi munkából pinzt vehessünk. 8. Makkoltatásunk is még eddig az uraság engedelméből magunk határunkban lévő erdőkön két garassal alább, mint külsőknek, elegendő volt. 9. Gyümölcsösünk szőlőhegyeinken vagyon, és mikor a gyümölcsnek termése vagyon, abból némellyek közülünk pinzt is vásárolhatnak, káposztás és más egyéb veteményes kerteink magunk szükségünkre házoink körül elegendők vannak. Károk pedig helységünket és határunkat e%ek szokták követni és érni: 1. Még ollyas földeink is vannak, amellyek nem egyebet, hanem csak zabot és hajdinát teremnek. Felére pedig mezőnknek rész szerint árkossága, partossága és vizek ellhordások miat hasznát nem lehet venni, pusztán állónak földeink, s még ez is ehez járul, hogy szántóföldeinknek egy darabja kövecses, és a völgyekben néha-néha a köd is kárt tészen. 2. Mivel szántóföldeink nagyob részre hegyessek és oldalossak, a záporessőkből származott vizek a hegyekből való sebesseb lefolyások gyakortáb földeinkben nagy károkat okoznak, azokat árkossokká tévén, történyik némellykor az is, hogy a szántást, valamint az eke fölfogja, bé lévén vetve, vetéssel edgyüt elhiszik, még ez is idejárol, hogy mivel szántóföldeinknek némelly része hegyes és oldalas, némelly része pedig, hogy helységünktől meszebb essik, nehezeb munkával munkáltatik. 3. Ugyanabból következik az is, hogy a zéporessőkből származott vizeknek az hegyekből sebessebb lefolyások réteinket iszappal ellöntik és szénánkat is elhiszik. Mindezen okokra való nézve, marháinknak gyengeségei miat, a szántást is négy marhával kölletik véghez vinnünk. 4. Réteinknek háromnegyed része békarokkás, sássos és iszapos lévén, egyedül csak lónak és nem szarvasmarhának való szénát teremnek, és némellyek, mivel dombossak, kivált ha száraz esztendők vannak, ag szénát is keveset lehet rajtok kaszálni. 70