Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)
Paraszti vallomások - Muraközi járás
VIII. Ezen helységben puszta házhely éppen nem találtatik. IX. Mind a jobbágyok örökösseknek mondgyák magokat. 1768. augusztus 10. Előttem: Tornyos Ferenc esküdt s. k. 301. JURCHEVECZ I. Se volt, se vagyon urbáriumunk. II. Nem tudgyuk ugyan szokásbúl-é, vagy más köteleségbűl történt, de leginkáb ab anno 1755, midőn a mostani méltóságos gróff Althánn Mihály János örökös földesurunk, nagyemlékezetű édesannya halálával, az uraságban belelépet, sokkal nagyob szolgálatokkal terhelytettünk, mintsem annakelőtte. III. Némellyek, akik 12 hold földet bírtak közüliünk, azaz fertálos jobbágyoknak tartattak, az ollanyok esztendőt által fizettek készpént 2 forint és 15 krajcárt, kappanpénzt 1 forint 15 krajcárt és 2 posonyi mérő zabot föleresztve, akik pe- nig ezekhez képest fele annyit bírtunk, az föllülírt adózásokbúl felére fizettünk a földesuraságnak. IV. Mind haszonvételünk, mind penig kárvallásunk a nemes vármegye által még a múlt esztendőben rendelt deputatus urak által végben ment classificatiónak értelméből és relátiójábúl bőven kiteccenek. V. Eg)r egészhelyes jobbágy, ennekelőtte régi szokás szerént, akit fertálosnak szoktunk közönségessen nevezni, nem bírt többet 12 hold földnél és 8 kaszásra való rétnél, egy közönséges hold földben penig 2 1/2 posonyi mérőre való magot, föleresztve értvén, szoktunk vetni, réteinkben penig sarjú nem terem. VI. Mindeddig köztünk bizonyos és igaz rendtartás nem vala, hanem valamire kí- vántotott akár gyalog, akár penig marhával, mindenkor tartoztunk előlállani és szolgálatot tenni, az menetel penig és viszatérés, mivel szokásban nem volt, azért senkinek robotba nem is imputáltatott, közönséges szokásbúi penig 4 marhával szoktunk dolgozni. VII. Már szomszéd uraságoknál minémű szokás vagyon és volt a kilenced dolgában, azt nem tudgyuk. Mi penig, se a mi elejénk, semminémő termésbűi soha kilencedet, se penig valamely ajándékot — kivévén, amely adózások odafönn az harmadik punctumbéli feleletünkben foglaltatnak — akár készpénzül, akár penig természetben attunk a földesuraságnak vagy tiszteinek. 404
