Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

5. Malom noha itt az határban vagyon, egy ugyan egy kerékre, de mivel csak ollyan, hogy árvízben sem foroghat a kerekje, ellenben mihelyest az árvíz vagy eső után két-három napok ellmennek, a vize is ellfogy, azért kénteleníttetünk máshová menni, tönyire pedig Újfalusi, Pinczei, Czigolai és Szentkiráli malmokban, aholy tudniillik szerencsénk esik, szoktunk őrölni, hová ha regvei elmegyünk, csak estvére jöhetünk haza, az emlétett malmot pedig hatámnkban jobbágy társaink Danes Balás, Danes Ferencz, Danes János és Danes Farkas bírják, mellytűl az uraságnak esztendőnként fizetnek árendát, hat forintokat.

V. Az emlétett urbárium előtt úgy tartottuk, hogy- egy egészhelyhez kinek 12, kinek 13, kinek 14, sőt 15 hold földje is volt, és rétet is ki többet, ki kebvessebbet bírt, három, négy, öt szekerekkel is takart némellyik, szántóföldeinkbűl eg)' hol- dot, némellyeket három, némellyeket pedig 4 posonyival szoktuk bémagozni, melly szántóföldeinknek, mellyeket állondóssan bírunk, minéműségét ekképpen számiálluk elől: Flasái kertnél, FIoszú, Törvény, Kerti, Szedernyékesi, Czikke- lesi, Tókáki, Cseréltt és Telekföldeket, mivel ezek a többieknél hasznossabbak, vizöket nem álla, egyébbaránt is trágya alá valók, legjobbaknak, ellenben Víz- melléki, Kis ároki és Másik ároki, Kishoszú, Közép- dűlői, Fenyősi földeket, mivel ezek is a víz által annyira nem rontatnak középszerűeknek, végezetre Farkas szegi, Rakodási, Csertás nevezetű, Jegenyefák tájold, mégis másik Kis ároki, hová Goricza felül víz jön, Irtási és Rövid földeket, mivel ezeket gyakorta a Kebelei víz elrontya, csak essővize is sokáig rajtok áll, következésképpen nem is trágya alá valók, legalábbvalóknak tartyuk. Réttyeink, mint már előbb is jelentettük, sássossak, zsombékossak, saványok, azért azokat töbnyire csak egyszer kaszálluk, hanem Tói, vagyis Házok előtt valókon a fönt írtt okbúi sarjút is kaszálunk.

VI. Már föllebb az második punctumban előlszámláltuk, mibűi állott robotolásunk, melly ott kitett feleletinkhez itten hozzáteszük azt először, hogy aminémű robotbéli szolgálatokat az méltóságos uraságnak tettünk, azt mindenkor, tehát a szántást is 4 marhával, valamint magunknak szoktuk végben vinni. Másodszor, hogy amikor ollyas robotolásokon voltunk, járásnak és kelésnek ideje a napi számhoz számláltatott, annyibúi gondolluk, hogy ha történettel esső miatt semmit sem dolgozhattunk is, avagy ha délben mentünk is az helyre, az helyet mégis másik héten helyrehozni nem köteleztettünk.

VII. Mostani urbáriumunk előtt kilencedet semmiféle termésbűi sem szemben, sem szalmában nem adtunk, illyes kilencedbéli adózás, amennyire emlékezünk ezen nemes vármegyében más földesuraságoknál sem volt szokásban, töbnyire, mint már föllebb is a második punctumban megvallottak, számtalan robottyainkon kívül búzábúl, rosbúl, hajdinábúl, zabbúi, kukoricábúl és kölesbűi tizedet, mégis minden egészhelyes egy posonyi búzát, annyi rosot és annyi zabot, helyakót, helyadót pedig egy forintot harminchat krajcárokat fizetet, azt pedig, hogy a

358