Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

199. KÚTFEJ II. I. Vagyon urbáriumunk 1768-dik esztendőtűi fogva, azelőtt, hogy lett volna nem emlékezünk reá. II. Az urbáriumnak behozattatása előtt jobbágyi kötelességünket eképpen vittük végben, hogy minden fertályos gazdák mint azelőtt tartattunk 3 forintokat 7 1/2 krajcárokat készpénzül adtunk, ezenkívül}' Lajtára, Sopromban, Potolvba, Macs- prumban, Regedébe, amidőn kívántatott hoszú fórban a méltóságos uraságunk jószágát, borait pedig Köszögre, Miskére, Lachonpachra szoktuk hordani, ezen- kívüly ide hazai gazdaságnak folytatásában, amire kívántatott méltóságos urasá­gunknak hajtattunk, ezen szokás emberemlékezetitűl fogva volt helységünkben. Nemes Ferencz pedig különössen a szállólevelet producalla, amint ide sub M annectálluk, ki is ahoz magát kapcsolta, és a többi helységbéliektűl, hogy külö­nössen tractaltassék kívánnya. III. Azonkívüly, az mint már előlszámláltuk méltóságos földesuraságunknak sémit sem adtunk. IV. Haszonvételei e%en helységnek és határjának e%ek: 1. Földeinket, ha magtrágyázzuk a búzát megtermik. 2. Hottói, faluvégi képnél, Konkolossi, Hoszúföldi, Fölsőföldeki, Nagyároki, Par­tikai, Lukói kapunál és Csepe allai diverticulumokban lévő földeink minden üdőben a rosot megtermik. 3. Ámbár helységünkben határában csekély erdőnk vagyon, mindazonáltal mégis a méltóságos uraságnak engedelmébűl épületre és tűzre való fa ingyen adatott. 4. Szőlőhegy is vagyon határunkban és közely helységünkhöz, melybűi legtöbb hasznot veszünk. 5. Amidőn mák terem határunkban lévő tölles erdőnkben az mind ez ideig mél­tóságos uraságunk engedelmébűl nem idegenynek, hanem nékünk bizonyos censusban adatott. Káraink pedig helységünkben e^ek: 1. Midőn a Kerka vize kiárod, réteinknek egy részét elrontya. 2. Kútfői, Semmikési, Bakoniczai, 1 Iernyolászlói földeinkben, midőn záporesők vannak, sok károkat vallunk, mively általa elrontatódnak. V. I Ielységünkben az urbáriumnak behozattatása előtt egészhelyes gazda nem tar­tatott, azért kinek hány hold földgye volt és hány posoni mérőt vethetett belé, nem tudhattyuk, mively közülünk senki meg nem mérte, mit vetett földeiben, réteinknek pedig némely részin sarjút egy kevesset kaszálhatunk, többin rész szerint soványsága míat, rész szerint pedig, mively határunkban vonyós marhá­inknak kevés legelőjök vagyon, rajta kölletik legeltetnünk, hogy nem tudgyuk, hogy őrizni, azért csak egyszer kaszálhattyuk. 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom