Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

4. Magunk határában elegendő legeltetőnk nincsen, hanem földesuraságunk szomszéd pusztáira kinteleníttetünk esztendőnként marháinkat füvellőre bérleni.

5. Sem forozásból, sem más egyéb kézi munkából, hogy valamelly hasznot vehetnénk alkalmatosságunk nincsen.

6. Malom ugyan határunkban egy vagyon, de annak kevés hasznát vehettyük, hanem némellykor két s három mélföldnyire, s továb is kintelenéttetünk malomba járni.

V. Helységünkben egy égisz házhelyes gazda sincsen, mert ámbár előszer, amint eleinktől hallottuk, ezen helység hét házhelyre adatott is föl, de azokban lakó gazdák megszaporodván, sokfelé osztozkottak, és a helyeket ellszaggatták, mink pedig arra nem emlékezünk, s eleinktől sem hallottuk, hogy akkor is egy égisz házhelyes gazdát hány hold földje, vagy hány kaszásra való réttye lehetett volna, azt sem tudgyuk, hogy egy hold szántóföldenkben hány posoni mérőt vethetünk, mivel magnak való gabonánkot nem szoktuk megmérni. Hanem azt tudjuk, hogy szántóföldeink nem egyarányosok, mert Nyiresi, Lapányosi, Hoszúak, Dombiak és Telekfőliek, mivel helységünkhöz legközellyeb vannak, és könnyebben trágyázhottyuk, a többinél termékenyebbeknek tartanak, ellenben Berek mellett, Major kertnél, Mik árokban, Sáli kútnál, Szabó veremnél, Budnyai berek mellet, Farkas gátnál, Turrásnál, Cserfáknál, Sárközben, Borsotóban, Kiss kútnál, Verem völgyön, Csollános völgyön, Magyarosközben, Malom bükben, Kiss töllesen, Kiss Laly partnál, Fenyős közben, Rétvőlgyön, Kövecsesi út mellet, Kútföli düllőben, minthogy helységünktől távol helyheztetnek, hegyessek, dombossak, völgyessek, és a vizek is leginkáb meg szokták hordani, s árkosíta- ni, munkáltatások is legnehezebbek, legsoványabbak, és terméketlenyebbeknek tartatnak. Réteinkben másut sohasem kaszálhotunk sarjút, hanem egyedül For- rási és Telekvégi réteken némelykor valamelly keveset. Szántóföldeink és réteink, amellyek házheleinkhez adattak, állondossan megtartatnak, és esztendőnként nem változtatnak.

VI. Amint már a második és harmadik kérdésre is megmondottuk, még ezen utóbbi urbárium bé nem hozatott, robotunk számo nem volt, hanem amikor és mire szüksége volt földesuraságuknak robotra, ha marhával kívántatott öszvefogva négy marhával, ha gyalog kévántatott gyalog, szám nélköl hajtattunk, s azért a járásnak, s kelésnek ideje sem számláltatott a napi számhoz, sőtt akinek magának marhája nem volt is, némellykor pinzen is kintelenéttetett fogadni. Magunknak négy marhával szoktunk szántani.

VII. Mink földesurunknak még ezen utóbbi urbárium bé nem hozatott, kilencedet sohasem attunk, hanem irtás földeinkből tizedet attunk, azt sem tudgyuk, ha ezen nemes vármegyében más földesuraságoknál volt-e bé vett szokásban a kilencedbéli adózás, vagy sem. Mink az már föllyeb megmondott, készpinzbéü árendán és roboton kívül földesuraságunknak semminémő adózást nem tettünk,

25