Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

6. Valamint a házainknál, úgy a szőleinknél is vágynak csekély gyümölcsfák.

7. Malom ugyan határunkban nincsen, de vagy Alsólendván vagy Radamasban, mellyek közül mindenik rósz útban is egy óra járás, őrölhetünk.

Kárainknak pedig rende

1. Szántó földeink kétt, tudniillik Bakonicza és Fekete nevezetű berkek között helyheztetnek, azok miat, főképpen midőn nagyobb essők vágynak, és a vizek kiáradnak, hibássak vetéseink, egyéb eránt is kevés földeink vágynak, azok is soványak, mert ámbár megtrágyázzuk, a dombossabb helyeken két vetésnél, lapányossakon pedig egynél többet nem vehetünk rólak, mely sovánság a nevezett berkek miatt is ugyan, de onnand is, hogy mint már fellyebb emlétve vagyon, csekély földeink lévén, s azokat minden esztendőn vetni kénszeréttetvén okoztatik, mellyekben a mondott trágyázáson kívül csak ross és hajdina szokott teremni, és végezetre mindezen földeinket négy marhával szoktuk mívelni.

2. Réteink helyeinkhez képest ugyan vágynak, de töbnyire sássas, ritka és sován füveket teremnek, amenyire pedig nagyobban és sűrűebben a földbűi kijönne, már jelentett berkek miatt sokszor a kaszálása is, annyival inkább pedig csak egyszer való feltakaréttása is bajos, és nagy munkában kerül, mert mihelest nagyobb esső éri, a maga helyén meg nem lehet szárogatni, hanem a dombossabb helyekre kell hordani, csupán csak házainkhoz közellyebb terem jobb fűj.

3. Sem it a helységünkben, sem a szomszédcságban kézi munkával vagy fuvarozással nem segédletünk magunkon.

V. Minthogy helységünkben egy egész házhelyes gazda sem találtatik, azon okbúi ollyas egészhelyes gazdának hány hold szántóföldgye és rétye légyen, nem tud- hatuk, azt mindazonáltal vallyuk, hogy mindazon földeket és réteket, mellyeket mast bírunk, s felséges asszonyunktól kiadott urbáriumban is kitéve vágynak, mindazokat állondossan az emlétett urbárium előtt is bírtuk, s most is bírjuk. Azt sem tudgyuk egyenessen megmondani, hogy egy holdban hány posonyi mérőt vetünk, mivel mindenikünknek a földgyei egy darabban lévén, azok közül pedig tavaszinak is valamit azt hagyván, sohasem tudgyuk bizonyossan, hány holdra valót vetünk bé őszivel, mert azon földeink csak áltollyában mérettettek meg az urbárium béhozattatása alkalmatosságával, mindazonáltal közönségessen úgy tartyuk, hogy’ egy hold földet, ha jobb, két posonyi mérővel, ha pedig soványabb, kevesebbel is bé lehet magozni. Azomban mint már föllyebb is jelentve vagyon, mindenikünknek földgyei egy darabban és egy menetelben helyheztet- vén, ki-ki közülünk ekképpen vallya szántóföldgyeinek minéműségét. És ugyan nevezetessen én öreg Tóth Miklós, ámbár egy része elsők közé számláltat- hatnék, de mivel nagyobb része sovánsága és víznek rajtok való állyása miat leggalábbvaló volna, ezeket ha fölveszem, áltollyában csak középszerűnek tartom, hasonlóképpen én Gazdagh Márton azért, hogy' az víz földeimen meg szo- kot huzamossan álloni, nemkülömben én is Szómé János ollyas víznek állyása,

208