Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Egerszegi járás

tóföldje és hány kaszásra való réttye lett volna, nem tudhattyuk, úgy hasonlókép­pen egyik-egyik hold szántóföldeikben, mindhogy az magnak való gabonánkat köböl számra meg nem szoktuk mérnyi, hány posonyi mérőtt vethetünk nem tudhattyuk, hanem azt tudgyuk, hogy szántóföldeink nem egyerányusok, mert Fölső mezzőn, az Útt mentiben, Alsó mezzőn, Ritka töllesen, Czippán berkénd allában, mindhogy ezek rész szerént az hellységhez közellebb vannak, és róna helen feküsznek, trágyázások és más egyébb munkáltatások is könnyebbek leg­jobbaknak és legtermékennyebbeknek tartatnak. Berek sarok pedig, Fölső sarok, ámbár róna helen helyheztettnek, de mivel hellységünktűl messze, munkáltá- sok nehezebbek és trágyázni sem lehet, középszerű termékenyeknek tartatnak. Kerek bük, Kérész tűtti földek, Szőlőkérő kívül, Kelői és Böczökői földek, mint­hogy hegyessek és munkált a vizek leginkább megszokták hordani, hegyeken köll hozájok menni, munkáltatások legnehezebbek lévén, legsovánnyabbaknak és legterméketlennebbeknek tartatnak. Réteinkben egyébb helen sarjút nem kaszálhatunk, hanem egyedül a Telekek allában, Fölső, Alsó mezőn inyen föl­dek dűlőiben lévőket pedig csak második esztendőkben kaszáltatnak, úgy ha­sonlóképpen Istvándi határban lévő rétek is második esztendőtűi kaszáltotnak. VI. Mink árendások lévén, robotott nem szolgáltunk, hanem amint föllebb meg­mondottuk, készpinzbéli árendát füzettünk, az járás- s kelésnek ideje a napi számhoz bé nem számláltathatott. VII. Istvándi pusztán lévő irtásföldeinkbűl földesuraságainknak már lehet 59 eszten­deje, hogy kilencedet adunk, azt pedig minthogy csak egyedül rosot és zabot teremtünk, egyedül abbúl adgyuk a kilencedet, magunk határában pedig még eddig kilencedet nem adtunk, hanem valamint az szőlőhegyenken termő bora­inkból, úgy mezzei veteményünkbűl is papi dézmát adtunk és adunk. Ezen papi dézmát pedig búzábúl, rosbúl, árpábúl, zabból hajdinából adgyuk, más urasá- goknál ezen nemes vármegyében, ha vagyon-e a kilencedbéli adózás bévett szo­kásban, vagy nincsen, nem tudgyuk. Mi is pedig az föllebb megmondott áren- dán kívül más egyébb adózást, avagy ajándékot földesurainknak még eddig nem tettünk és nem attunk, hanem a kilenced- és tizedbeli gabonát, úgy hegyvámot, avagy borbéli dézmát földesurainknak lakóheleikre esztendőként el köll hor­danunk, úgy nenikülönben Csapodi Erzsébet aszonyság részére ki többet, ki kevessebb fonyást tettünk. VIII. Puszta házhelly ezen hellységben egy vagyon, mellyet ezelőtt nyolc esztendővel az jobbágyot Tulok Páll úr belőle kiűzvén, árendás zsidónak atta, és mindazon időtől fogva az árendás zsidó lakik benne, és már egy darabja le is dűlt. Hanem mezei föld, mintegy nyolcvan holdra való vagyon, mellyet a vizek annyira elhor­dották, hogy már hasznokat sem lehet venni. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom