Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Molnár András: Deák Ferenc és az 1843/1844. évi országgyűlés

az újabb kor újabb igényeivel megszaporodott szükségek aggasztó mértékben so­dorják a nemzetet a köz elszegényedés örvénye felé. Végre még rendetlenségek is jöttek közbe, melyekben a bővebb kifejlés magvát rejtő törvények teljesítlen maradásának is, úgy közvetlenül, mint a példa erejénél fogva nagy része van, s melyek a személyes bátorlétnek már a múlt országgyűlés gondoskodására mél­tatott hiányát még súlyosabban éreztetik, s a törvények tekintetének szilárdítását sürgetőleg szükségessé teszik. A közbajoknak ezen helyezetében a nemzet tömérdek szükségeinek érzetére ébredve, eleven óhajtással nézett elébe az alkalomnak, melyet állapotja javítására Felségednek vallásos törvényszerűsége, a jelen országgyűlése öszvehívása s meg­nyitása által kegyelmesen nyújtani méltóztatott. Bár tehát súlyos sérelmeink nagy részben orvosolva még most sincsenek, s bár a tapasztalás csak megerősítheté az ország rendéinek több országgyűléseken nyilvánított azon meggyőződését, hogy tanácskozásukban! akadéktalan hala­dásuk s bármily üdvös intézkedések teljes sikere az ország súlyos sérelmeinek orvoslását, s a nemzet azon orvoslás halasztása miatti aggodalmának megszűnte­tését feltételezi, azon biztos reményben mégis, hogy Felséged az országnak az 1790. évi 13. törvénycikk37 világos rendelete ellenére mind ez ideig sem orvoslott minden igaz sérelmeit ezen országgyűlésen elmulaszthatatlanul megszüntetni fogja, örömmel s a hódoló tisztelet és őszinte méltánylás szülte hála érzetével fo- gadánk Felséged királyi kegyelmes előadásaiban annak örvendetes jeleit, miként Felségednek hű népei boldogításukra irányzott uralkodói gondjait, a magyar nemzet jövendőjének biztosítása s közboldogságának gyarapítása iránt a nemzet kívánatival találkoznak, s épp azon térre hívja fel királyi székéről is a törvény- hozás gondoskodását, melyet a szükség érzetéből fejlett nemzeti közkívánatok e korszak kitűnő feladatának, a Magyarország és hozzá kapcsolt Részek jövendője s boldogsága feltételének - fél század óta gyakran ugyan, de most élénkebben mint valaha - kijelöltenek, s valamint Felséged kegyelmesen kijelenteni méltóztatott, miként a nemzetnek közboldogságára irányzott óhajtásai iránt Felségedet min­dég kegyelmesen hajlandónak tapasztalandjuk, úgy mi is Felségednek hazánk közjava elővitelére irányzott atyai szándékához teljes erőnkkel és igyekezetünk­kel! közmunkálást szent kötelességünknek tartandjuk. És azért egész készséggel fogunk nyúlni az utóbbi országgyűlés által Felséged kegyelmes megegyezésével is a büntető s javító rendszer kidolgozásával megbíz­va volt országos választmány munkálatának megvizsgálásához, miáltal a nemzet azon közkívánatát reméljük teljesíthetőnek, miszerint a személyes bátorlétnek a honpolgárok minden osztályaira nézve, határozott törvényekkeli biztosítását ép­37 Az országgyűlések háromévenkénti megtartásáról rendelkező törvénycikkben az uralkodó arra is garanciát vállalt, hogy az országgyűlések alkalmával orvosolni fogja az összes valóságos sérelmet. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom