Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

A közgyűlés valóban „futólagos" lehetett, mert Deák már reggel fél 9-kor „tarackok durrogása között" Pusztaszentlászlóra utazott nővéréhez, Oszterhueber Józsefnéhez, hogy „követi pályája megkezdése előtt még egyszer láthassa, s tőle egy időre istenhozzáddal búcsúzzon."20 Ezután visszatért Zalaegerszegre. Úgy tűnik, hogy meg akarta várni a 22-i választást, mert nem indult el Pozsonyba. 18-án este vagy 19-én reggel azonban megyébe érkezett a Batthyány által küldött Wenckheim és Tolnay. A két küldött Horváth Jánosnál szállt meg Zalabéren, s Deákot is oda várták. Deák 18-án még Zalaegerszegen aludt, majd 19-én Zalabér- be utazott, ahonnan Wenckheim társaságában folytatta útját Pozsonyba.21

Deákot ezután március 22-én szabályosan is megválasztották a megye követévé. A megbízólevél felhatalmazta Deákot, hogy Pozsonyban a megye másik követével, Tolnay Károllyal együtt „önbelátása és meggyőződése szerint, mint a megyének teljes hatalmú és szabad kezű képviselője (...) hazánk jövendő boldogsága felett nevünkben tanácskozzák, s a törvények hozatalában részünkről befolyással legyen." Azaz, a megye nem kötötte meg Deák és társa kezét immáron semminemű utasítással. Ugyanakkor a közgyűlés - tekintettel Deák egészségi állapotára - úgy döntött, „hogy az esetre, ha Deák Ferenc táblabíró úr akár- mely előre nem látott ok miatt a megyét tovább képviselni nem akarná, akkoron ifj. Csuzy Pál táblabíró úr minden újabb megválasztás nélkül követségét újra folytassa"22

20 A közgyűlésre, Deák felkeresésére és a választás elfogadására ld. az előbbi jegyzetben idézett jelentések mellett Pesti Hírlap, 1848. márc. 23. No. 7. 249. p.; Csengery Antal: Deák Ferencz. (In:) uő.: Deák Ferencz. - Történetírók és történetírás. Csengery Antal összegyűjtött munkái. 2., bővített kiadás. Bp., 1884. III. k. 66. p. (továbbiakban Csengery: Deák); Kónyi Manó II. 201-202. p.; Molnár András, 1998/a. 19. p. A közgyűlést tévesen március 15-ére datálja Novák Mihály 5-6. p. Ugyanitt közli Csuzy és Tolnay március 4-i jelentését és a közgyűlés 16-i határozatát, 6-9. p. Érdekes módon Deák követté választásáról egy szót sem ír. Szintén tévesen 15-ére datálja a követjelentés tárgyalását, s ezzel a dátummal közli - kivonatosan - a határozatokat Degré Alajos - Kerecsényi Edit: Az 1848-49. évi szabadságharc zalai történetére vonatkozó iratok. (In:) Zalai Tükör I. k. 1848/49. zalai eseménytörténete. Szerk. Baranyai György, Degré Alajos, Kovács Lajos. Zalaegerszeg, 1974.106-108. p. Ugyanígy tévesen 16-ára, s nem 17-ére datálja a követségnek Deák általi elfogadásáról szóló bejelentést, uo. 110-111. p. (A jegyzőkönyvek közlése rövidebb Kónyiénál.) A Pesti Hírlap tudósítása alapján írja le a történteket Áldor Imre 154-155. p.

21 Jelenkor, 1848. márc. 26. No. 37.152. p. „Zalamegye."

22 Molnár András, 1998/a. 19. p. A Budapesti Híradó levelezője szerint „E nagy férfiúban Zalának annyira központosul bizodalma, hogy az utasítást feleslegesnek tartván, őt egészen önnön meggyőződése szerint engedi működni, ki is bizonnyal az egész haza közvárakozásának meg is felelend." 1848. ápr. 1. No. 801. 313. p. „Zalából, mart 23." A követté választásról szóló értesítést és a megbízó- levelet közli Molnár András, 2003. 245-246. p. A választás hírét Csillag Lajos zalai alispán közölte a Pesten tartózkodó Csányval, aki örömmel fogadta a hírt, azzal, hogy Deák „személyében leend megoldva Magyarhonban azon nagy alkotmányos kérdés - követ és miniszter." Ld. erre Csány március 18-i válaszlevelét Csillag Lajoshoz, közli Csány László I. 27. p. Csány megjegyzése azért érdekes, mert tudjuk, hogy Deák elvből ellenezte, hogy valaki egy személyben legyen a törvényhozó és a végrehajtó hatalom tagja. - A Csuzyra vonatkozó határozatot Deák egészségi állapota magyarázza. A Jelenkor

98