Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

Másnap Csány László, a zalai ellenzék Pesten tartózkodó tagja számolt be levélben Deáknak a pesti forradalom eredményeiről.17 (Néhány nappal korábban Wesselényi írta azt Deáknak, hogy „soha nem volt s nem is lesz országgyűlésen emberre annyira szükség, mint reád most Pozsonyban.")18

A zalai közgyűlés március 15-én tárgyalta Kossuth március 3-i felirati javaslatát, s a szónokok azt javasolták, hogy a megye követei különösen a sajtószabadságra, a honvédelmi rendszerre és a népképviseletre vonatkozó pontokat törekedjenek kiemelni. Március 16-a jegyzőkönyv hitelesítése után Csillag László táblabíró, Csillag Lajos másodalispán fia „Pozsonyból szárnyaló hír után" azt az indítványt tette, hogy másnap, 17-én Deáknál nagyszámú küldöttség jelenjen meg, s kérje fel őt a „hongyűlési követség" elvállalására. Ezt az indítványt a közgyűlés „nagy lelkesedéssel" el is fogadta. Délelőtt 11 órakor az ülés eloszlott. Déli 12 órakor Zalabéri Horváth János királyi kamarás sebes postán levelet kapott Tolnay Kár oly tói, a megye egyik követétől, s ennek következtében a gyűlés újra összeült. A levélben Tolnay arról értesítette Horváthot, hogy Bécsben március 13-án kitört a forradalom, „melynek következtében Metternich miniszter s Appo- nyi főkancellár hivatalaikról leköszöntek, s a fővárosból megfutamodtak; a polgárság a fegyvertárt elfoglalta, s polgári őrséggé alakulván, a királyi palota őrzését által vette; a sorompók lerontattak; Albrecht főherceg, ki a népre, mely közül 20-an a téren halva maradtak, miután a tüzet adni parancsoló tiszt nyomban le- koncoltatott, megfutott, s a fővárost odahagyta; a szabad sajtó, s egyéb kívánatok kikiáltattak." Mindez, folytatta Tolnay, felkeltette a rendek aggodalmát, „s azért

17 A levél eredetije ismeretlen, de egyértelműen utal rá Csány 1848. március 15-én Pesten Batthyány Károly grófhoz írott levele. Eszerint Csány Deáknak írta meg részletesen a 15-i eseményeket, s kérte Batthyányt, közöltesse magával a levelet. Közli Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849. S. a. r. Hermann Róbert. Zalai Gyűjtemény 44. Zalaegerszeg, 1998.1. k. (továbbiakban Csány László I.) 25-26. p. A levélhez valószínűleg mellékelte a 12 pont szövegét is, mert így tett a Batthyány Károlyhoz, illetve a Horváth Vilmoshoz szóló levél esetében is. Miután ez utóbbi március 17-én már igazolhatóan Zala megyében volt, elképzelhető, hogy Deák is megkapta Csány levelét. - Itt jegyzem meg, hogy a Horváth Vilmoshoz írott levélre Molnár András alább hivatkozott cikkében Zalabéri Horváth Jánoshoz írott levélként hivatkozott, s ennek alapján jómagam is őt tüntettem fel címzettként a fenti kötet 26. oldalán. A címzett neve azonban egyértelműen kiderül Rosemberszky Antal uradalmi ügyész Olláron, 1848. március 17-én kelt, a Festetics-uradalom kormányához írott jelentéséből, amelynek melléklete maga a levélmásolat. Csány emellett írt Zalabéri Horváth Jánosnak is, amint ez a Batthyány Károly- nak szóló levélből kitűnik, s Horváth ez utóbbi levelet olvashatta fel Zalaegerszeg mezőváros március 21-i közgyűlésén. Novák Mihály 16-17. p. Helyes címzettel, de Molnár András közlésének ismerete nélkül újraközölte Sándor Pál: Kiadatlan levéltári források 1848-ból. Századok, 1997/5. (továbbiakban Sándor Pál, 1997.) 1087. p. - Csány pesti ténykedésére ld. Varga János 88-91. p.; Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848 áprilistól szeptember végéig. (In:) Molnár András szerk.: Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849. Zalai Gyűjtemény 30. kötet. Zalaegerszeg, 1990. 63-64. p.; Molnár András: Egy „táblabíró" a forradalomban. Csány László levelei 1848 márciusából. Levéltári Szemle, 1991/1. 72-78. p.

18 Ld. erre 1848. márc. 13-án Zsibón írott levelét, közli Ferenczi Zoltán, 1904. 49. p.

96