Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Molnár András: Deák Ferenc és az 1843/1844. évi országgyűlés
Függelék Pozsony, 1843. július 12. A magyar országgyűlés felirata az uralkodóhoz az előleges sérelmek és kívánatok, valamint a királyi előterjesztések tárgyában Míg Európa legtöbb nemzetei a tartós béke áldott korszakát szellemi és anyagi jóllétöknek eredménydús kifejlesztésére fordíták, azalatt a magyar nemzet majd legdrágább kincse, polgári alkotmánya megőrzésének, majd sértett törvényei szentségük helyreállításának gondjaival elfoglalva, majd ily körülmények közt el nem háríthatott belső akadályoktól feltartóztatva, nem örvendezhetett az erkölcsi és anyagi jóllét azon kifejlődésének, melyet annyi áldozatok jutalmául a tartós közbéke korától méltán reménylett. És ámbár a legújabb időkben, kivált pedig Felséged kegyes uralkodása alatt35 az alkotmányos hatalmak egyesült törekvése egy új időszaknak, a haladásnak kezdetét nem csekély, nem is sikertelen intézkedésekkel jeleié, a kép mégis, melyet hazánk állapotának öszvege mutat, nem vigasztaló! Az ország épségének hiányait, hazánk Részeinek a törvény végre nem hajtása miatti kétes helyzetét még mindég fájlaljuk;36 a nemzetnek több ízben felterjesztett egyéb előleges sérelmei is még mindég orvoslást várnak; nyelvünk még most sem foglalhatá el teljes mértékben azon polcot, mely a magyar nemzet közdolgaiban mást nem illethet; a családi élet nyugalmát vallásos viszálykodások zavarák, s a kedélyeket még most is feszült aggodalomban tartják. A nép kellő nevelés hiánya miatt szellemi elhanyagolt állapotban van; az adózók, a katonai élelmezés és szállásolás súlyainak megszűntetését, egyéb közterhek könnyítését s igazságosabb felosztását még mindig reményük; az ország önállásának méltánylása s a nemzet béfolyása és megegyezése nélkül alakított többszöri törvényes felszólalásainak ellenére fennálló vámszabályok, melyek egész rendszerükben ellene fordulnak kereskedésünknek s a honi iparnak, földmívelésünk jutalmát bizonytalanná, ingadozóvá tevék, s műiparunkat teremni, és ahol termett, felemelkedni nem engedik. Ezek, és a kereskedést előmozdító eszközök hiánya, mit adózó népünk saját erejével nem pótolhata, és szűk köre az élénk forgalomnak, melyet csak az akadéktalan műipar s a virágzó földmívelés kölcsönös hatásuk teremhet, s azon korlátozó intézvények, melyek úgy egyiknek, mint másiknak szabad kifejlődését gátolják, belkereskedésünket sem engedék felvirágzani. Ezekhez járulván még a földbirtok bizonytalansága s ingatagsága; a közhitei, az utóbbi törvényhozásnak bölcs gondoskodása mellett is, még több alapfeltételeiben szűkölködik, s 35 V., Habsburg Ferdinand (1793-1873) magyar királyként 1835-ben lépett trónra. 36 A Részek (Partium) Magyarországhoz való visszacsatolását az 1836:21. törvénycikk rendelte el. 85
