Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
vereséget. Beszédei, az általa megfogalmazott feliratok, üzenetek a magyar értekező próza remekei: a szövegük egyértelmű, világos, mindenki számára követhető volt. Mély, erős hangja a terem minden pontján hallhatóan zengett. Bonyolult ügyeket is képes volt szellemes tömörséggel megfogalmazni, vagy éppenséggel egy jóízű adomával egyértelművé tenni. Mindig nyugodt volt, viharok közepette is tökéletesen koncentrált. A taktikát pedig mindig a mögötte álló sereg erejéhez szabta. Egy-egy ülésen általában nem elsőként szólt; a kezdést átengedte másnak, akit viszont nem egyszer felkészített, ötletekkel látott el. Majd a vita előrehaladott állapotában aztán szavaival rendre eldöntötte a kérdést, legalábbis az ellenzék oldalán. Jogászi felkészültsége, memóriája, gazdag érvrendszere, sziporkázó taktikai érzéke az ellenfeleket is lenyűgözte. Egyénisége szeretetre méltó volt, stílusában kerülte a bántó élt, az ellenfelet ellenfélnek és nem ellenségnek tekintette. így volt képes arra, hogy a mérsékelten ellenzéki, a kemény jogvédelmet feladó utasítással rendelkező társait is a kellő időben rá tudta venni, hogy a menthető mentése érdekében vele tartsanak. A magánkonferenciákon és kedvelt helyén, a pozsonyi ligetben séta közben, a rendszeres megbeszéléseken remekelt; - a háttérmunkában, kompromisszumok kimunkálásában felülmúlhatatlan volt. Ellenfelei is alkalmanként hozzásegítették a vereség elkerüléséhez, mert győzelmüket talán - Deák érvei hallatán - keserűnek érezték volna. Beszédei másolatokban országszerte terjedtek, s így hatása messze túlnyúlt Pozsony határain.89 1839-ben 36 éves volt, ám már 1835-ben egyértelmű lett országgyűlési vezető pozíciója! József nádor több ízben is vele egyeztetett nehéz esetekben már akkor is. Ellenzéki társai természetesen nagyra értékelték, elismerték. Benyovszky Péter, a politikai perek híres ügyvédje pl. 1840. május 3-án, közvetlenül az országgyűlés berekesztése után így írt Wesselényihez: Ilyen érdekteljes országgyűlés még nem volt. „Deák Ferkó, kit mind a két pártban lévők tisztelnek, kiben mindnyájok vélekedése pontosul, vala vezére, s csak ennek köszönhetjük szerencsés lefolyását."90 Klauzál Gábor, az országgyűlésen Deák elsőszámú segítője, munkatársa szerint: „Deákban nem csak Zala, de az egész haza méltán leli büszkeségét."91 A másik oldalról Dessewffy Aurél is egy főrendi ülésen „nagytehetségű férfiu"- ként jellemezte, „kinek az országgyűlés folyására fontos befolyása van."92 Volt is része megbecsülésben. 1839 októberében, névnapján Deákot az ifjúság fáklyás zenével és éljenzéssel tisztelte meg; másnap a teljes országgyűlési testület üdvözölte, a követek vetélkedve nyilvánítottak jókívánságokat.93 Többen úgy vélekedtek róla, hogy olyan az esze, mint egy görög bölcsé, s a szíve mint egy jó 89 Vö. pl. MÓL Takáts 8293/c. 90 Ferenczi I. 297. p. 91 Stuller I. 195. p. (augusztus 14-i kerületi ülés). 92 Stuller I. 244. p. (augusztus 26-i főrendi ülés). 93 Stuller I. 360. p. 72
