Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
megyék jelölési jogát biztosítani s így a törvénybe a korlátozás nélküli királyi kinevezési jog került.78 Deák büszkén számolt be a kereskedőkről, kereskedői kötelező bejegyzésekről, kereskedői könyvek vezetéséről szóló törvényekről. A törvények szabályozták a kereskedés megszüntetésének módjait, a kereskedői testületeket. Törvény rendezte a közkereseti társaságok alapítását, működésük alap szabályait. Nem kis jelentőségű volt az un. betáblázási törvény, amely a városokban előírta a polgárok ingatlanvagyonának nyilvántartásba vételét, földkönyvek vezetését a betáblázási könyvek mellett. A hitelezők e könyvekből pontos képet kaptak a leendő adós anyagi állapotáról. A nemesség esetében is előírta a törvény a betáblázási könyvek megyénkénti vezetését s azt, hogy nemesi ingatlan vételekor a vevő a betáblázott hitelezőket köteles előzetesen kielégíteni, vagy az adósságot átvállalni. A nemesi birtokoknál a földkönyvet még nem lehetett bevezetni - írta Deák. A csődtörvény hivatott volt a számos visszaélést, a „csalfa bukásokat", a szándékosan és a hitelezők kárára elhúzott pereket meggátolni. E törvény egyébként a váltótörvények bevezetésének feltétele is volt. Deák is pontosan tudta, hogy a váltótörvény teljes pozitív hatásához nemzeti bankra is szükség lett volna. Országos választmányt javasolt az alsótáblán, felirat is született, ám Bécsből válasz sem érkezett - jelentette némi keserűséggel. Röviden jelentette Deák - tudta, hogy az adómentességi privilégiumát érzékenyen védelmező nemesség, főként a kisnemesek tömegei nem fognak örülni ennek -, hogy törvény szerint az országgyűlés költségeit a nemesség magára vállalta. Az alsótáblán így is nagy vita bontakozott ki e tárgyban 1839 nyarán. 8 megye az adózókra hárította volna a költségeket, azaz a törvényhozásból teljesen kirekesztett adófizetőket terhelte volna tovább a törvényhozásban részt vevő s közben adómentes nemesség helyett. 12 megye a teher adózók, ill. nemesség általi közös viselését támogatta, a többség viszont a nemességre hárította a fizetést. Igaz, számos megye utasításában az állt: fizesse a nemesség, de a jövőre vonatkozó minden kötelezettség nélkül...79 Bihar a megyei, un. háziadó egy részét is a nemességgel fizettette volna, ami már a közteherviselés felé tett kis lépést jelentett.80 A háziadó részleges átvállalását 1840 áprilisában Pozsonyban a pesti Dub- raviczky ismét indítványozta, de csak 3 megyétől kapott támogatást. Nagy Pál egyenesen az avítt érvet vette elő: a nemesség adómentes, mert köteles veszély esetén felkelni, azaz katonáskodni. Nos a nemesi felkelést már régen nem hívták össze, értékéről pedig elég Petőfi nevezetes soraira gondolnunk. Jele volt mindez a reformmozgalom akkori ellentmondásosságának. Kitűnő, nemzetközileg is mél78 Deák követjelentése: Deák 2001. 276. p. 79 Pl. Bihar pótutasítása: MOL J. n. t. 25. cs. 50. 80 Uo. 67
