Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
ban az alkotmányosság védelmének szükségességét. A jogvédelem minden érvét kiválóan összegező beszéd után szégyen volt a főrendi merevséget támogatni, s ez sokat jelentett az éles helyzetben.55 Augusztus 22-én Deákék már kénytelenek voltak engedni. A második pont vitatásával elkezdték a propozíciók tárgyalását, majd kérték a főrendeket, hogy ők pedig tárgyalják végre az alapsérelmeket. A főrendek augusztus 26-i ülésükön örültek ugyan a propozíciók alsótáblai felvételének, de nyersen jelentették ki: semmiféle összekapcsolást nem fogadnak el. Az arroganciára az alsótábla úgy reagált, hogy a szeptember 3-i országos ülésen visszaállította a kényszerítő záradék érvényét.56 Közben Deák ügyelt arra, hogy folytonosan jelezze tárgyalási készségét. Kerületi üléseken vitatták az úrbéri ügyeket, a katonatartás kérdését; igaz, ezeket igen hosszan, az időt húzva tárgyalták, várva a jogvédelem ügyének kedvezőbb alakulását. A nádor is kísérletet tett a közelítésre: szerette volna a főrendeket is rávenni egy gesztusra. Kezdjék el a főrendek - kérte - a korábban félretett rendi üzenet tárgyalását, benne a fő sérelmekkel. A nádor többször is tárgyalt Széchenyivel, aki viszont párhuzamosan Deákékkal folytatott megbeszéléseket. A nádor az augusztus 26-i főrendi ülésen nem kapott kellő támogatást. A kormányzat heves támogatásában Jósika Samu járt elöl.57 A nádor akciója Deákot is további kitartásra ösztönözte, s így a pesti közgyűlés is várt még Ráday visszahívásával. De hamarosan két új, a kormánypártnak kedvező megyei utasítás futott be. Szeptember 12-én Nagy Pál s a mögötte álló többség már jelezte: ők és utasítóik nem várhatnak tovább a propozíciók felvételével. Az adatokat kérő felirat mellől minden kapcsolt, kényszerítő elemet leválasztottak, így a szólásszabadsági sérelem ügyét is. Nagy Pált 26, Deákot már csak 24 megye támogatta. Ekkor érkezett el az idő, hogy Szentkirályi bejelentse követtársa, a Pozsonyban mindeddig meg nem jelenő Ráday lemondását. Rádayt az ellenzéknek le kellett mondatnia, mielőtt az országgyűlésen bukott volna meg az ügye. így viszont Deákék jogvédő óvást jegyzőkönyvezhettek Pozsonyban, a Pest megyei ellenzék pedig „önként" hívta vissza Rádayt.58 Miután a rendi tábla záradék és összekapcsolás nélkül belekezdett a prepozíciókba, a főrendek is felvették - 3 hónapos elutasítás után - a szólásszabadsági rendi üzenet tárgyalását. A főrendi válasz a szabad szólás határait emlegette, majd elutasította bírói ítéletek megkérdőjelezését. E főrendi válasz alsótáblai vitájakor 55 Deák 2001.1. 352- p., Deák Ferenc beszédei (Összegyűjt. Kónyi Manó) Bp., 1882. (a továbbiakban: Kónyi) I. 352. p. Nagy Pál akciójához: MÓL Takáts 8289/c., 8290/a., 8292/b., 8293/a. 56 Irományok II. 33-34., 39. sz. 57 MÓL Takáts 8301/b., c., 8320/b., 8320/f., Gróf Széchenyi István naplói. (Szerk. Viszota Gyula) Bp., 1937. (a továbbiakban: Viszota) 5. köt. 307. p.- 1839. augusztus 23. 58 Irományok II. 42. sz., MÓL Takáts 8317/d. 59
