Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
szentesítette, a sérelmeket pedig orvosolatlanul hagyta. A mérsékeltekhez pártolt pl. Szatmár, Szabolcs. Több helyen az hatott az engedékenység irányában, hogy nem véletlenül elterjedt a hír: Bécs Itáliában amnesztiát adott s ez várható Magyarországon is.27 Beregben ennek hallatán kegyelmet kértek Wesselényiéknek, jóllehet korábban élesen jogvédő, tiltakozó feliratot küldtek Bécsbe.28 A vezérmegye, Pest azonban szilárdan ellenzéki maradt, követutasítása Deák szellemében készült. A megye minimális elvárása az volt, hogy a kormányzat - nem kegyelmi úton! - bocsássa szabadon az elítélteket, a folyó pereket pedig törölje. A pesti közgyűlés ellenzéki és így szilárdan jogvédő álláspontú zömének megdöbbenésére Dessewffy Aurél kihívóan vágta arcukba: Az országgyűlés felét a főrendi tábla alkotja s az soha nem ismerte el sérelemnek a politikai pereket. Egyedül kegyelemkérésnek látta helyét, amit az emberiesség érdekében is javasolt. Az ellenzék azonban egyértelműsítette, hogy inkább az emberiesség, mintsem az alkotmányosság legyen feláldozva. A besúgók jelentéseikben arra is kitértek, hogy az ellenzék szilárd, de szónokai higgadtak és óvatosak voltak, nem élezték a helyzetet, azaz követték a Deák javasolta taktikát.29 Zalában - mint másutt is - közgyűlési bizottság készítette elő a követutasítás tervezetét. A munkában a döntő szerepet Deák vállalta, a munka terhét jórészt ő viselte. Nem közismert, de már 1831/32-ben, az un. rendszeres bizottsági munkálatok megyei véleményezésénél, a zalai álláspontok kialakításánál is ő tartotta kézben a szálakat. A 143 nyomtatott oldalnyi szöveg, a kilenc bizottsági munkálatra reagáló zalai véleménysor Deák Ferenc és bátyja, Antal munkája volt. Deák már akkor - 1832 februárjában - kifejtette Vörösmartyhoz írt levelében fő célját: „... törekvésem, hogy egykor a valóságos magyar nemzet négyszázezerből tizenkét millióra emeltessék." A zalai operátumok végül is 1832-ben megmaradtak a feudalizmus keretén belül, de Deák hatására itt-ott már feltűntek a liberális reformok elemei. Az egyházügyi, köznevelési, közjogi, jogi, úrbéri munkálatokat egyedül Deák Ferenc fogalmazta. Már akkor leszögezte, hogy a nevelésügy, benne a papnevelés rendezése is országgyűlési feladat s nem felségjog; az országos bizottsági munkával ellenkezőleg kiállt az alsó iskolai történelemtanítás mellett - a hazafias nevelés, a hon megismerése érdekében; az országgyűlés költségeit a politikai jogoktól megfosztott adózók helyett az adómentes nemességre, a megyék pénztáraira terhelte volna; a cenzúrát eltörlendőnek tartotta; a zsidókat terhelő türelmi taxa eltörlését sürgette. A jogi munkálatban is Deáké volt a döntő szó; alapelvként szögezte le, hogy inkább maradjon egy vétek büntetés nélkül, mint27 MÓL Takáts 8219/m. “ Uo. 8219/a. 29Galgóczy Károly: Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék monográfiája. Bp., 1876.1. 156. p., MÓL Takáts 8204., 8219/e-g., 8220/d-g., 8221., 8230/d. A pesti követutasítás: MOL J. n. t. 24. cs. 15. 48
