Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen

ba...8 A megyék ismét megmozdultak, sorjáztak a tiltakozások, feliratok. Közben felmerült Kossuth levelezőinek, tudósítóinak perbefogása is, így Deák Ferenc is veszélyben volt9 - e pereket végül mellőzte a kormányzat.

Kossuth után a megyei ellenzéki derékhad ellen is ostrom kezdődött. A megyei viharos közgyűléseken a kormányt hevesen támadók közül 30 ellen indult politikai per. így pl. Pesten Ráday Gedeon, Patay József és Ágoston József, Bars- ban Balogh János és 7 társa, Zalában Csány László vált vádlottá. A megyék rendkívüli országgyűlést sürgettek, keményen sérelmezték a történteket. Vörösmarty ekkor írta a Szózatot.10 Ezután elcsendesedett a közélet. Az érvek elhangzottak, s mindenki a következő országgyűlést várta.

Természetesen csendben folyt a készülődés mindkét oldalon. Deák Ferenc pl. emlékiratot fogalmazott a szólásszabadságról. Ebben határozottan elvetette a Bécsből sugallt összeesküvés teóriát. Trón elleni mozgalom? Szó sincs róla - írta -, Magyarország ragaszkodik a trónushoz, csak jó akaratot vár. Magyarország kész felejteni a jogsértéseket, de a király bocsássa szabadon az elítélteket, ill. foglyokat és állítsa vissza a bizalmat. Ha nem, akkor „előre ellentmondunk jelen s jövő előtt és minden törvénytelenséget erő nélkülinek nyilvánítunk." Néma hallgatással, igazságunk tudatában fogjuk várni a jövőt, hiszen erőszak jogot nem semmisíthet meg.11

1838 folyamán Bécsben tudatosult: változtatni kell a magyarországi kormány- politikán. A konstrukciós perek nem rettentették el az ellenzék javát. Európa figyelő tekintete miatt is korrekcióra volt szükség. A Habsburg birodalom ugyanis már évek óta egyre gyengült nemzetközi akcióképességében. Egy országgyűlési fiaskó, az pl. hogy a magyar országgyűlés nem szavazza meg az állami adót és az újoncokat, tovább gyengítette volna Bécs európai megítélését. S mindez éppen a keleti válság erősödésekor, háború közeli helyzetben... 1838 dec. elején „saját kérésére" menesztették Pálffy Fidél kancellárt, feláldozva őt a közvélemény befolyásolása érdekében, s helyére a jobb képességű, taktikusabb Mailáth Antal került, akiben Deákék is kemény ellenfelet láttak.12 Ezt követően Metternichék híveik állásfoglalását, tanácsait kérték. A politikai perek miatt általános ellenszenvvel övezett Cziráky Antal országbíró - felkérésre - emlékiratot készített, melyben a terjedő forradalmi szellemet okolta a szelíd és törvényes úton járó, jólétet és rendet teremtő kormány elleni izgatottságért, vádaskodásért. Ezen túl viszont csak

8 Miskolczy Gyula: A kamarilla a reformkorszakban. Bp., é. n. (a továbbiakban: Miskolczy: A kama- rilla) 107. p.

9 Kossuth Lajos iratai 1837. május -1840. december. ( Sajtó alá rend. Pajkossy Gábor) Bp., 1989. (a továbbiakban: KLÓM VII.) 80. p.

10 Szauder József: Kölcsey Ferenc. Bp., 1955. (a továbbiakban: Szauder) 253- p.

11 Ferenczi Zoltán: Deák élete. Bp., 1904. (a továbbiakban: Ferenczi) I. 235- p.

12 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) N 119. Regnicoláris levéltár. Takáts Sándor hagyatéka (a továbbiakban: Takáts) 8210.

41